Kalmár Péter: A kétezer éves papír - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1980)
A papírkészítés művészete napjainkban
A papírkészítés művészete napjainkban Miből készül ma a papír? Ha e kérdésre röviden akarunk válaszolni, akkor egyetlen szóval is kielégítően feleltünk: cellulózból. Azért a dolog nem ilyen egyszerű. Határozzuk meg először a papír fogalmát, hogy közelebb jussunk azoknak az anyagoknak a köréhez, amelyekből készíthető. A papír növényi rostok vizes szuszpenziójából a rostok összekuszálásával és a víz eltávolításával kialakított vékony, hajlékony lap. Milyennek kell e rostoknak lenniük? Hajlékonynak és viszonylag hosszúnak, hogy „összekuszálódásra” és fizikai kötődés kialakítására alkalmasak legyenek. A fizikai kötődésen kívül másod- és harmadlagos kémiai kötések is létrejönnek a rostok között a papír készítésekor. Az említett kívánalmaknak a cellulózrostok felelnek meg leginkább, tehát a papírkészítéshez elsősorban olyan növényi anyagokat kerestek, amelyek nagyobb mennyiségű rostsejtet, kémiai összetétel szempontjából pedig sok cellulózt tartalmaznak. E tulajdonságok főként a tűlevelű és a lombos fákra, a gabonafélékre és más egynyári vagy évelő növényekre jellemzőek. A növényi anyagok mellett továbbra is papíripari nyersanyag még a rongy, és egyre nagyobb mértékben hasznosítják a papírhulladékot is. A cellulóz- és papíripar legfontosabb nyersanyaga a fa. Részben vegyi úton cellulózt állítanak elő belőle, részben facsiszolatként adagolják a papírpéphez. A papíripar számára legfontosabb fafajták a következők: 75
