Kalmár Péter: A kétezer éves papír - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1980)
Többet, jobban
tartott előadásában, valamint a rovarok történetével foglalkozó művében rámutatott arra, hogy vannak a természetben tapasztaltabb papírkészítők, mint az emberek. A darazsak fészkeik burkolatát évezredek óta szürkésfehér, vízálló, papírszerű anyagból készítik oly módon, hogy az összegyűjtött és nyelvükkel lesimított növényi rostokat egymás mellé helyezik, nemezelik. Ebben az időben számos más természettudós is foglalkozott a nyersanyagproblémával. Albert Seba flamand természetkutató 1734-ben különböző algaféleségek felhasználását javasolta papír készítéséhez. De la Dande 1762-ben megjelent, A papírkészítés művészete című művének egyik fejezetében már részletesen foglalkozik a papírkészítés különböző „pótanyagaival”. Azok közül a kutatók közül, akik felismerték a különböző nyersanyagok felhasználhatóságát, elsősorban Jacob Christian ScháfferrőX kell megemlékezni. Schaffer mint „a teológia és életbölcsesség doktora” és mint protestáns prédikátor Regensburgban élt. 1765—1772 között három kiadásban is megjelent Kísérletek és minták teljesen rongy nélkül vagy csak nagyon kis rongyadalékkal készülő papír előállítására című munkája rendkívül érdekes az utókor számára. Munkája második kiadása 81 mintát tartalmaz, részben egészen különleges nyersanyagok — szalma mellett egyebek között moha, bogáncskóró, nádszár, burgonyaszár, fenyőtoboz — felhasználásával készült papírokat. Schäffer azt állítja, hogy ezekből rongy hozzáadása nélkül, részben egyharmad rész rongyadalékkal lehet papírt készíteni. Ezzel a papírtörténet számára olyannyira alapvető munkával természetesen sok kutató foglalkozott. így utódai a papírminták rongytartalmára vonatkozó adatokat is ellenőrizték. W. Herzberg 1898-ban végzett vizsgálatai alkalmával megállapította, hogy „Schäffer adatai vagy egyáltalán nem egyeznek meg a vizsgálati adatokkal, vagy csak nagyon kis mértékben. Különösen feltűnő, hogy Schäffer 23 papírmintája esetében teljesen tagadja a rongytartalmat, holott ezek jelentős mennyiségű rongyot tartalmaznak, és egy részük majdnem teljesen rongyból készült”. Herzberg ezt a kissé furcsa jelenséget a következőképp magyarázza: teljes mértékben kizártnak tekinthető, hogy Schäffer a maga kí57
