Kalmár Péter: A kétezer éves papír - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1980)

A papír meghódítja a világot

Állatalakos vízjelek förendűek — ha csak tehették — saját címerükkel ékesített vízjelű papírt használtak.

A vízjelek között találkozhatunk emberalakos ábrázolással is. Eleinte szenteket, később katonákat, majd előkelő dámákat és urakat jelenítettek meg. Az előkelő ruházatú alakok a papír finomságának korabeli sajátos kifejezői.

Kedveltek voltak az állatmotívumok is. Leggyakrabban az ökröt, oroszlánt, leopárdot, macskát, kutyát, farkast, rókát, medvét, lovat, szamarat, tevét, szarvast, kecskét, birkát, elefántot, galambot, kakast, hattyút, kígyót és halat ábrázolták.

A mitológiai alakok közül az egyszarvút, a sárkányt és a szirént láthatjuk vízjelként a régi papírokon.

Wisso Weiss, a neves papírtörténész olyan, 1800-as években készült vízjeleket fedezett fel, amelyek a francia forradalom jelszavait: Liberté, Egalité, Fraternité (Szabadság, Egyenlőség, Testvériség) tartalmazták. A vízjel tehát adott esetben a politikai állásfoglalás eszközévé is vált.

Az emberiség történetében egymást követő háborúk nagy terheket, sok nyomorúságot és szenvedést róttak minden népre. Az emberek békevágya a vízjelekben is kifejeződött : a vízjelek gyakori motívuma a galamb olajággal és a PAX felirat.

A papírmalmok vízjele az idők folyamán többször változott meg, még akkor is, ha az alapmotívum ugyanaz maradt. Ez talán részben a sziták elhasználódásának is tulajdonítható, mert az új szita készítésekor a korábbi vízjelet nem tudták (vagy nem is akarták) pontosan reprodukálni.

Ez a tény nagy segítséget nyújt a történészeknek a keltezetlen okmányok, iratok korának megállapításában. 34