Kalmár Péter: A kétezer éves papír - Gondolat zsebkönyvek (Budapest, 1980)
Egy csodálatos anyag születése
lágon ismerték a papírt.) A tápéból kivágott alakok — aszerint, hogy világos vagy sötét színűek — a jó vagy a gonosz emberek szellemét jelentették. Ha egy indián asszony rosszat akart valakinek, tüskét szúrt a haragosát jelképező tapafigurába, és olyan helyen hagyta, hogy a „címzett” ráakadjon. Egy másik babona szerint zeneszó és ének kíséretében több száz amatlfigurát vittek ki csoportosan a mezőre, és elásták őket, hogy elnyerjék a szellemek jóindulatát és ezáltal a jó termést. A tapakészítés kezdeteinek időpontját a kutatók mind ez ideig nem tudták megállapítani. Annyi bizonyos, hogy nagyon régi eljárásról van szó, amit már ezelőtt 2500 évvel is ismertek, legalábbis egy kínai tudós, Shun Shen-ling szerint már az i. e. VI. században tapára írtak a papír bölcsőjének hazájában. Mire írtak Ázsiában a papír feltalálása és elterjedése előtt? A mai India és Indonézia területén előszeretettel használták a pálmalevelet íráshordozóként. A kínaiak bambuszkéregből készítettek keskeny lapocskákat, amelyre tussal festették felülről lefelé írásjegyeiket (a legrégebbi kínai íráslelet csontra vésve maradt fenn). Hosszabb írásműveiknél a bambuszlapocskákat zsinórral egymáshoz kötötték. A bambuszból vagy falapocskákból készített könyvek kezelése elég nehézkes volt. A fennmaradt visszaemlékezések szerint Meng-ce vándor filozófus három kocsirakomány könyvet vitt magával, Csin Si-huang császárnak pedig naponta — a mi mértékegységünkkel mérve — több kilónyi állami okmányt és kérvényt kellett átnéznie. Keresniük kellett tehát egy kisebb helyigényű, könnyebb anyagot írás céljára. Ez az anyag a selyem volt. írásra és festésre az i. e. III. századtól egészen napjainkig használatos, bár kimondottan íráshordozóként csak a papír általános elterjedéséig használták. A selyem ugyanis drága portéka volt, készítésének titkát hétpecsétes titokként őrizték. Éppen értékes volta miatt nem válhatott az írásos kultúra egyetemes hordozójává, noha a tudomány, a kultúra és az államigazgatás 16
