Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Március

Március 17

„Az orosz repülés atyja"

A címben idézett megtisztelő elnevezéssel Nyikolaj Jegorovics Zsukovszkijt, a Moszkvai Egyetem és a Moszkvai Technikai Főiskola tanárát, a lángeszű orosz kutatót, az elméleti, technikai és kísérleti aeromechanika megalapítóját illette Lenin.

1847. január 17-én született Orekova községben. Apja hadmérnök volt. A moszkvai egyetemen 1868- ban fejezte be a fiatal Zsukovszkij tanulmányait, és beiratkozott a pétervári Ütmérnöki Intézetbe. 1872- ben a moszkvai Technikai Főiskola matematikai előadója lett, és ezután már csak a repülés tudományával foglalkozott.

Elméleti alapon meghatározta a repülőgép szárnyára ható felhajtóerőt. Két osztályt állapított meg a repülőgépek elméleti számyprofiljai számára, s bebizonyította, hogy a sík lappal szemben célszerűbb a hajlított profil használata.

Ezek a profilok klasszikus jelentőségűek: az egész világ tudományos irodalmában Zsukovszkij-féle profiloknak nevezik őket. Az általa javasolt örvénylési vázlatból kiindulva részletesen elemezte a légcsavar előtti és mögötti légáramlást. Munkásságának eredményeképpen nemcsak a légcsavar karakterisztikáját lehetett meghatározni, hanem meg lehetett találni a lapátfelületek legkedvezőbb alakját is (Zsukovszkijféle légcsavarok). A tervezésnél a szélcsatorna-kísérleteknek különös fontosságot tulajdonított, sőt annak egyik alkatelemévé is tette. Megalapította Oroszországban a kísérleti aerodinamikai és hidrodinamikai intézetet, amelynek első elnöke is volt, amellett a repülőtechnika oktatásában is nagy eredményeket szerzett.

1921. március 17-én halt meg. „Hatalmas tehetségét teljesen a tudományos munka szolgálatába állította, új utakat tárt munkatársai és követői elé” — mondta sírjánál legjelesebb tanítványa, Sz. A. Csapligin professzor. P. J.

Zsukovszkij kísérleti szélcsatornája