Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Febuár
Február 22 Amikor Heinrich Hertz fiatal német fizikusnak 1886- ban először sikerült elektromágneses hullámokat előállítani laboratóriumában, aligha gondolta, hogy felismerése a híradástechnika forradalmát indítja el. Egy kiváló skót elméleti fizikus, Maxwell ugyan már jóval előbb kidolgozta elméletét, amely mintegy megjósolta az elektromágneses hullámok létezését, Hertz felismerése mégis forradalmian hatott. Fontossága megmutatkozott abban is, hogy kísérleteivel tökéletesen meggyőzően igazolta Maxwell elektromágneses fényelméletét. Hertz Hamburgban született 1857. február 22-én. Apja ügyvéd volt, ő maga előbb mérnöki tanulmányokat végzett, s csak utóbb lett fizikus. 1880-ban BerUnbe került Helmholtz híres intézetébe. 1883-ban a kiéli egyetem elméleti fizikai tanszékén magántanár, 1885-ben a karlsruhei műegyetemen professzor, 1889- től pedig a bonni egyetem tanára. Fiatalon, 1894-ben halt meg. Érdekes tény, hogy Hertz, aki elektromágneses hullámkísérleteivel igazolta Maxwell elméletét, először figyelte meg azokat a jelenségeket is, amelyek nem voltak teljesen összhangban ezzel az elmélettel. A fényelektromos jelenségekről van szó, amely cáfolni látszik a fény hullámtermészetét. 1887-ben azt tapasztalta, hogy ha a szikraközt ibolyántúli fénnyel világította meg, alacsonyabb feszültségen is létrejött az átütés. Egy évvel később Hallwachs megállapította, hogy ezt a jelenséget elektromos töltéshordozók jelenléte okozza, Fülöp Lénárd, magyar származású, Nobel-díjas német fizikus pedig egy évtizeddel később tisztázta, hogy ezek a töltéshordozók elektronok, és energiájuk függ a rezgésszámtól, de nem függ a hatást kiváltó fény erősségétől. Mindezt a hullámelmélettel nem lehetett értelmezni. Az egész problémát Einstein oldotta meg a XX. század első éveiben. Hertz könyvet írt a mechanika elveiről is. Elméleti munkája azonban jelentősen lemarad kísérletező művészete mögött. Az utókor azzal is megtisztelte őt, hogy a rádióhullámokat Hertz-féle hullámoknak, a frekvencia (a másodpercenkénti rezgések számának) egységét pedig egy hertznek nevezte el. S. O.
