Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Febuár
Február 10 Az Alagút 1853. február 10-én kezdődött meg a budai Várhegy alatti alagút építése. Terve Széchenyi István javaslatára még a Lánchíd megépítése előtt elkészült. Két tervről is tárgyaltak: az egyiket Kovák Dániel, a másikat Barna Ferenc készítette. Javaslatuk szerint a híddal egy időben kellett volna elkészíteni. Az Alagút azonban csak több mint egy évtizeddel az első tervek elkészülte után, 1857-ben vált valóságossá, s akkor Kovák Dániel tervei alapján Clark Ádám (1. június 23-i cikkünket. — A szerk.) építette. Hossza 350 méter, szélessége 10 méter, magassága a két végén 10—10 méter, a közepén 8 méter. Duna felőli részén dór stílusú, a Krisztinaváros felől egyiptomi stílusú kapuja van. Közepéről 50 m magas függőleges akna visz fel a Várba, a Szent György térre. Az Alagút Lánchíd felőli bejárata előtt — a Lánchíd budai hídfője és az Alagút bejárata között — kifelé kőszobor áll (Molnár László szobrász műve), rajta a jelzés: 0 kilométer. E ponttól számítjuk fő közlekedési útvonalaink kilométer jelzéseit. A budai Alagút bejárata (Egykorú rajz után) P. J.
