Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Febuár
Február 5 1888 december havában az Irish Cyclist című szakfolyóiratban a következő hirdetés jelent meg. „Nézze meg az új védő-pneumatikot! Minden rázkódás kizárva! Egyedüli előállító: W. Edlin & Co. Garfield Street, Belfast.” Ezzel a hirdetéssel kezdődött meg a kerékpárpneumatik diadalútja. A kerékpár — vagy ahogyan tréfásan nevezték: a „csontrázó” — fejlődését éppen az a tulajdonsága gátolta, amelyre gúnyneve célzott. A fakereken járó biciklista számára a kerékpározás nem szórakozást, inkább kínszenvedést jelentett. A rossz úton haladó kerékpáros inkább tolta járművét, csak hogy ne kelljen végigszenvednie azt a rázkódtatást, amit ez az alkotmány okozott. A fejlődés útját John Body Dunlop találta meg. Dunlop 1840. február 5-én született az írországi Dreghon Ayrshire városában. Állatorvos volt. Valahogy arra a szerencsés gondolatra jutott, hogy a fakerékpárra nem tömör gumit, hanem levegővel tölthető gumicsövet kellene szerelni. Első alkalommal kerti öntözőcsövét töltötte meg levegővel, két végét bedugaszolta, és fia velocipédjére erősítette olyan vászonkötéssel, amilyenekkel a beteg állatok lábait csavarta be. Ezzel a gumikerekű kerékpárral indult el aztán az ifjabb Dunlop Belfast utcáin. Az új szerkezet azonnal sikert aratott; a gumicső vön futó kerékpárra sokan felfigyeltek. Dunlop is felismerte ötlete lehetőségét, és 1888-ban szabadalmi igényt is jelentett be találmányára, amit meg is kapott. 1889- ben találmánya értékesítésére gyárat alapított, amelyből Dunlop Rubber Co. Ltd. néven a világ egyik legnagyobb gumiipari monopóliuma alakult ki. Dunlop 1931-ben halt meg. P J.
