Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Január
Január 31 ?М„ ■ у ■ г ■ v.y-У ■ FF ' ж: Lágy" leszállás a Holdon ~ A Föld kísérője, amely egyben a hozzá legközelebb levő természetes égitest, ősidők óta foglalkoztatta az emberek képzeletét. Megismerésének első állomása a távcső felfedezése és a csillagászatban való felhasználása volt а XVII. század elején. Galilei már 1609- ben meglátta a Hold hegyeit, síkságait (amelyeket egy ideig tévesen tengereknek véltek) és krátereit. A mind tökéletesebb műszerekkel a tudomány egyre több ismeretet szerzett a Hold felszínéről, de ugyanakkor egyre több újabb kérdés is felmerült és maradt megválaszolatlan. Ezeket csak helyszíni vizsgálat tisztázhatta! Az első, emberkéz alkotta szerkezet, a szovjet Luna-2 (régebbi nevén Lunyik-2) 1959. szeptember 12-én érte el a Holdat: becsapódott a felszínébe. Nagy bravúr volt a Luna-3 útja: ez 1959. október 7-én a Holdnak a Földről sosem látható oldaláról több fényképfelvételt készített, és a képeket televíziós berendezés segítségével a Földre továbbította. A Hold felderítésének további lépcsőfokait az amerikai Ranger nevű holdszondák jelentették 1964— 1965-ben: a Ranger-7, -8 és -9 a Hold felszínéhez való közeledés közben egészen a becsapódás pillanatáig jó minőségű tv-képeket közvetített a Földre. Ettől kezdve több kísérletet hajtottak végre olyan holdszondákkal, amelyeknek célja a „sima” vagy „lágy” leszállás volt a Hold felszínére. Több sikertelen kísérlet után végre a szovjet Luna-9, amely 1966. január 31-én indult, február 3-án épségben szállt le a Holdon, az Oceanus Procellarum (Viharok Tengere) nevű síkság egyik dombos vidékének a pereméhez közel. A Luna-9 televíziós berendezése február 4-én kezdte meg adását: a hozzá közelebbi és távolabbi talajrészletekről továbbított részletes képeket. Ezeken mm nagyságrendű részletek is láthatók! Ezek a képek nagy meglepetést hoztak: a rendkívül érdes, szemcsés talajról hiányzott a régebben feltételezett több méter vastag portakaró! Az is bebizonyosodott, hogy szilárdsága elegendő a Holdra érkező űrhajók terhének megtartására. P. T. A.
