Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Január

Január 30

„A hadiipar mestere"

Az európai, illetve német hadiipar igazi megteremtőiéként a Krupp családot szokták említeni — kevesen hallottak azonban a német hadiipar másik „nagyságáról”, Hermann Gruson német nagyiparosról, akinek nevéhez a kéregöntvények, keményöntvények megalkotása fűződik.

Hermann Gruson 1821-ben született, és 1895. január 30-án halt meg. A Magdeburg melletti Buckauban levő gyárában az 1850-es évek közepe táján kezdett a keményöntéssel foglalkozni, vagyis olyan vasöntvényeket állított elő, amelyeknek felszíne vagy egyes részei keményebbek, mint az öntvény többi része. Az ilyen öntvény tőre te a kemény részen fehér színű, kristályos szerkezetű. A kemény- vagy kéregöntvények formáinak vasból készített részét (amely az öntvény felületének gyors lehűlését szolgálja) nevezzük kokillának.

Bár a vasformák keményítő hatását már régebben ismerték, 1850-ig nem sok jelentősége volt. Ekkor kezdte az amerikai ipar eredményei alapján Gruson Európában is alkalmazni. (Magyarországon Ganz Ábrahám honosította meg a kéregöntést!)

Hosszú kísérletek után Gruson 1865-ben „keményöntésű”, nagy méretű gránátok („bombák”) gyártásába kezdett. Ezek alkalmasak voltak páncélok átütésére. A keményöntvényeket a Gruson Művek nemcsak gránátoknál, hanem páncéltornyoknál és gyorstüzelő ágyúknál is alkalmazta. Az 1886-ban Speziában végzett katonai kísérleteknél a Gruson-öntvények a legnehezebb próbáknak is ellenálltak, és igazolták, hogy a keményöntésű páncél parti erődítményekre a legalkalmasabb.

A Gruson Művek 1893-ban beolvadt a Krupp Művekbe.

Gruson, a „hadiipar mestere” — ahogy kortársai nevezték — az acélgyártás technológiájában is komoly korszerűsítéseket alkalmazott. Golyósmalma Európa-hírű.

P. J.