Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
December
December 8 Délen a helyzet megváltozott 1765. december 8-án a New York-i nemzetgyűlés törvénytelennek minősítette az angolok bélyegadóját, s megindította az ellenségeskedést az angol anyaország és az észak-amerikai gyarmatok között. Amerika saját lábára kívánt áUni. Gazdasági függetlenségének kiharcolásához nem kis mértékben járult hozzá később az ugyanezen a napon született Eli Whitney. Koraérett gyermek volt. Nyolcesztendős korában már szétszedte apja óráját, és ismét összeállította anélkül, hogy az órának a legcsekélyebb baja történt volna. Ösztönszerűen értett a mechanizmusokhoz. A hosszú, széles vállú, nagy kezű, szelíd modorú fiú fiatalkorában kovács volt. Szögeket gyártott egy maga készítette gépen. Egy időben egyedüli készítője volt a női kalaptűknek. 28 éves korában, 1793-ban délre került. Tíz nap alatt olyan sorsdöntő forradalmat hozott a terület gazdasági életében, amely az ideig elképzelhetetlennek tűnt. Találmánya lavinát indított el. Anglia, Hollandia és Spanyolország az újonnan szerzett gyarmatokon hatalmas gyapotültetvényeket létesített. így tették ezt Észak-Amerika déli részén is, ahol azonban a növény néhány tulajdonsága megváltozott. A pihék erősen hozzánőttek a maghoz, letépésük nehéz és időt rabló munka lett. Whitney letelepedése után gyakran hallott olyan panaszokat, hogy az egyetlen gyapotfajta, amely a környéken megterem, a gyakorlatilag haszontalan zöld magú fajta; 10 óra kézimunka kell ahhoz, hogy egy font pihét szétválasszanak a 3 fontnyi kis kemény magoktól. Mindaddig, míg valamely gép segítségével nem végezhető el ez a munka, a zöld magú gyapot nem ér sokkal többet a gaznál. Whitney megfigyelte a gyapottisztítás műveletét, tanulmányozta a kézi fogásokat, és ezt gépesítette. A gép egy óra alatt több munkás egész napi munkáját pótolta. (A találmány gazdasági-politikai jelentőségét kitűnően világítja meg Szuhay-Havas Ervin Kék-szürke tragédia című könyvében — A szerk.) A találmány gyorsan közkincs lett, de a feltaláló kisemmizve hagyta el a déli államokat. Whitney megváltoztatta az északi államok képét is: olyasmit talált fel, ami fontosabb a gépnél; feltalált egy új gyártási rendszert. Megalapozta a technikának azt a válfaját, amelyet azóta ,,a gyártás amerikai módszere” néven ismerünk. Tulajdonképpen nem Whitney ötlete volt, hogy cserélhető alkatrészeket tartalmazó gépeket kell előállítani, ő csak tökéletesített egy tervet, amellyel már foglalkoztak. Lényegében véve a „szabványosítást” találta fel, illetve valósította meg. (Egy újabb amerikai kutató szerint a „csere-szabatos fegyvergyártás” nem Whitney érdeme, hanem a Middletownba való Robert Johnsoné. Egyébként a csere-szabatos fegyvergyártást és az idomszerrel történő ellenőrzést már Nagy Péter orosz cár tulai fegyverművesei is ismerték. — A szerk.) P. J.
