Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
December
December 2 A 400 éves térkép ■ .nv.-; Ha belelapozunk egy földrajzi atlaszba, Gerhard Kr emer német kartográfus elképzeléseivel, módszereivel ma is találkozhatunk, pedig a XVI. században tevékenykedett. Lehet még használni egy 400 éves térképet napjainkban ? A kérdés jogos. Kremer — vagy ismertebb nevén Mercator — térképeit hazánkban utoljára a sárospataki kollégiumban használta Comenius, a híres pedagógus. Azon a Magyarország-térképen 38 vármegyét, 11 erdőt, 9 tavat, 6 hegyet, 66 folyót, 56 várat és 189 várost ábrázoltak először Mercator-vetületben. Ez a térkép, bizony, már réges-rég elavult, de készítési módszerét ma is világszerte alkalmazzák, elsősorban a hajózásban, de egyszerű iskolai atlaszokban is. Mercator Flandriában született 1512-ben és Duisburgban halt meg 1594. december 2-án. Élete tehát csaknem egy századot ívelt át. A rézmetszés tanulmányozása után egy herceg kozmográfusa lett. Fő művének lemezei közül Európáé és Franciaországé még életében megjelentek. A többi Amszterdamba került Hondius Jodocus holland rézmetszőhöz, aki fiával együtt változtatás nélkül elterjesztette. Mi is ez az időtálló módszer, a Mercator-vetület, amely először 1569-ben látott napvilágot? A Földről vagy annak egy részéről úgy készül a térkép, hogy bolygónk felszínét a Föld középpontjából a Földet az egyenlítő mentén érintő henger felületére vetítjük, és ezt a hengert egy síkra kiterítjük, azután a szélességi köröknek egymástól való távolságát oly arányban módosítjuk, hogy a térkép minden pontján észak-déli és a kelet-nyugati irányban mért torzítás ugyanaz legyen. Azonos pont körül tehát minden irányban egyforma a lépték, de a különböző földrajzi szélességeken már nem. Így például, ha az egyenlítő körüli országokat torzítás nélkül ábrázolják Mercator-féle vetületben, már a sarkok felé haladva Grönland aránytalanul nagyobbnak tűnik, a felületes szemlélődőben olyan benyomást kelt, mintha Ausztrália-méretű lenne, tehát eltorzul. P. B. P.
