Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
November
November 30 Doctor juris, aki hangversenyeiből él Két évszázaddal ezelőttig a hangtannal aránylag sokkal kevesebbet foglalkoztak a természettudósok, mint a fizika többi ágával. Az ókor görög akusztikusai mellett Dániel Bernoulli, Euler, Lambert és Riccati említhető meg, akik a húrok, pálcák, sípok rezgéseit igyekeztek felderíteni. Valójában azonban csak matematikai-mechanikai szempontból tárgyalták a rezgő testek mozgástüneményeit; a zene akusztikai elemeivel zenészek foglalkoztak, nem fizikusok. Ernst Florens Friedrich Chladni természettudós és zenész volt egy személyben, igaz, nem annak indult. 1756. november 30-án született Wittenbergben, ahová Felső-Magyarországból vándorolt ki családja. Apja szász udvari tanácsos és jogtanár volt; ő maga is jogot tanult szülővárosában és Lipcsében. Valójában orvos szeretett volna lenni, de apja kívánságára lemondott erről a szándékáról. Később teljesen átpártolt a természettudományokhoz. Jól zongorázott, és így kezdte tanulmányozni az eléggé elhanyagolt akusztikát. Hangtani kísérletei során lemezek, pálcák, harangok rezgéseit vizsgálta. Nevezetesek a Chladniféle hangábrák: a rezgő lemezekre szórt könnyű por a csomóvonalakon (azokon a helyeken, amelyek nem végeznek rezgést) gyűlt össze, és különleges, jellegzetes figurákat alkotott. Chladni nem jutott jogászi álláshoz, s hogy apja halála után mostohaanyjával együtt megélhessen, új hangszereket konstruált, s azokkal maga tartott hangversenyeket. Egyik hangszere az „euphon”: üvegpálcákat hosszában nedves ujjakkal megdörzsölve hangokat keltett. A „clavicylinder” billentyűs hangszer volt, nedvesen tartott forgó üveghengerrel: ehhez nyomódtak hozzá fapálcák. Mindkét hangszer hangja lágy, kellemes volt, de főleg csak lassú játékra volt alkalmas. Hangversenyeit sokan meghallgatták, de a hangszerek nem terjedtek el. Számos tudományos dolgozata és egy nagyobb terjedelmű akusztikai könyve arról tanúskodik, hogy Chladni alaposan elmélyedt a hangforrások fizikájában. Emellett még a gömbvillámokat tanulmányozta. 1827-ben halt meg Breslauban (Wroclavban). S. O.