Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
November
November 13- 4-' - Ч i>' ■ ■ • ■ V ■. ÍV , - $$ Ц V Az első mesterséges eső 1946. november 13-án egy kis tanulmányi repülőgép szállt fel az amerikai General Electric vállalat Schenectadyben levő kutatóintézetéhez tartozó kísérleti repülőtérről. A pilótán kívül csak egyetlen utasa volt, J. J. Schaefer meteorológus. A gép az Alleghanyhegység egyik csúcsa, a Mt. Graylock felé repült, és Berkshires helység fölé érkezve 4200 méter magasságban behatolt egy mínusz 18,5° C hőmérsékletű felhőbe. Ez úgynevezett túlhűlt felhő volt, vagyis csupa vízcseppecskéből állt, amelyek a nagy hideg ellenére sem fagytak meg. A meteorológusok ebben az időben már tudták, hogy a légkörben igen gyakoriak a túlhűlt felhők. Ismeretes volt az is, hogy a túlhűlt felhőkből sohasem esik ki semmiféle csapadék, sem eső, sem hó. Schaefer azonban éveken át végzett alapos laboratóriumi kísérletekből tudta, hogy ha a túlhűlt cseppek közé valamilyen erős hűtőanyagot juttatunk, például szárazjeget (szilárd széndioxidot), akkor azonnal jégszemek hullanak le a lombik aljára. Repülésének az volt a célja, hogy bebizonyítsa: ugyanezt a jelenséget a légkörben nagy arányokban is létre lehet hozni, és ezzel el lehet érni, hogy csapadék hull ki olyan felhőből, amely magától nem adott volna csapadékot. Ez eleinte havazásból áll, de amikor a lefelé hulló hószemek lejutnak az alsó, melegebb levegőrétegbe, akkor kis vízcseppekké olvadnak el, vagyis eső lesz belőlük. Ebben áll a mesterséges esőkeltés művelete. Schaefer kísérlete teljes sikerrel járt. Amikor szárazjeget szórt ki a repülőgépből, a felhő színe fokozatosan megváltozott, jeléül annak, hogy az eddigi vízcseppek egy része jéggé fagyott. Rövid idő múlva hullani kezdett az első mesterséges csapadék. A sikeres kísérlet rendkívül nagy visszhangra talált az egész világon. Sok államban azonnal megindult a mesterséges esőkeltéssel való kísérletezés. A földkerekség sok pontján azóta több ezer mesterséges esőkeltést hajtottak már végre. A. L.
