Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Október
Október 31 A villamos vasúti vontatás úttörője Világszerte lassan nyugdíjba vonulnak a gőzmozdonyok, hogy átadják a helyüket a gazdaságosabb, gyorsabb közlekedési eszköznek, a villany- és Dieselmozdonyoknak. A villamos vasúti vontatás egyik úttörője Kandó Kálmán zseniális magyar mérnök volt. 1869-ben született Budapesten. Műegyetemi tanulmányainak elvégzése után a Ganz gyárban lett szerkesztőmérnök. Ott a háromfázisú villamos vontatás kérdéseivel foglalkozott. 1896-ban a Ganz gyár próbapályáján megkezdték a nagyvasutak villamosítási kísérleteit. Az észak-olaszországi vasutak a hegyvidék számtalan alagútján haladnak keresztül. A gőzmozdonyok füstje az alagútban sok balesetet okozott, a megrekedt füst nem egy esetben szinte megfojtotta a mozdonyvezetőt. A biztonságos vasúti közlekedés érdekében új megoldást kellett keresni. A bő vízi erő kézenfekvővé tette, hogy e vonalakon villamos erejű vontatásra térjenek át. 1898 januárjában Kandó megbízást kapott a 106 km hosszúságú észak-olaszországi Valtellina vasút villamosítására. (Ennek a vonalnak 30%-a alagutakon vezet keresztül!) Kandó elsőnek alkalmazta a világon a nagyfeszültségű 15 periódusú 3 fázisú rendszert a villamos vontatáshoz. A mozdonyok és a vonal elkészítéséhez a gépek és berendezések egész sorát tervezte, és 1902. szeptember 4-én átadták a forgalomnak a Valtellina-vonalat, amelynek nemzetközi sikere világhírűvé tette Kandó Kálmánt. Mivel azonban a vállalkozás a Ganz gyár szempontjából veszteséges volt, a gyár vezetői, nem hallgatva Mechwart igazgató okos érvelésére, hogy ez egy ilyenfajta vállalatnál „tanulópénz” — kikénySzerí* tették Kandó távozását. Kandó egyaránt nagy volt mint gépszerkesztő és mint elektrotechnikus, és így mozdonyai minden részletét saját elgondolásai Szerint szerkesztette meg. Állandó szoros kapcsolatot tartott nemcsak mérnöktársaival, hanem a munkássággal is. 1917-ben visszatért a Ganz gyárba, és ott mint műszaki igazgató a hazai viszonyoknak megfelelő villamosmozdony-típusokkal kísérletezett. 1923. október 31-én az alagi villamosított vonalon végigfutott az új típusú fázisváltós Kandó-mozdony, amely az ipari fogyasztás céljaira termelt áramot használta fel. Ezzel lehetővé tette az energiagazdálkodás legeszményibb megoldását, a vasúti, ipari és közfogyasztási áramszükséglet egyesítését. 1 A halál 1931-ben, munkája közben ragadta el Kandó Kálmánt. Másfél évvel halála után, 1932. június 11-én indult el Bánhidáról Almásfüzitő felé a 40 001 számú, nevével díszített villamosmozdony. • P. J.
