Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Október
Október 21 A flogiszton, a nem létező „tűzanyag" A tűz, az égés ősrégi, nélkülözhetetlen szükséglete az emberi társadalomnak. Régen a tüzet az őselemek egyikének tekintették. Miután Arisztotelész őselemolmélete a XVII. században megdőlt, az égésre nem volt magyarázat. Georg Ernest Stahl 1660. október 21-én született. A hallei egyetem professzora volt. Az égés magyarázatára kidolgozta az ún. flogisztonteóriát, a kémiának a XVIII. század folyamán uralkodó elméletét. Ez az elmélet téves volt: jó példája annak, hogy a tudományban tévedések is vamiak, s egyúttal annak is, hogy a tudomány fejlődésének kacskaringós útján hibás elméletek is hozzájárulnak az előbbrejutáshoz. Stahl szerint az anyagok égő és éghetetlen részből állnak. Az éghetetlen az anyagi minőség szerint változik, az égő viszont közös mindegyikben: ez a flogiszton. Égéskor a flogiszton eltávozik az anyagból. A flogiszton igen könnyű, a levegőnél sokkal könynyebb. A szén majdnem tiszta flogiszton, a kő viszont alig tartalmazza (1. a Priestleyről szóló cikket Í3, március 24-nél — A szerk.). Miután Lavoisier a XVIII. század végén teljesen tisztázta, hogy az égés oxigénnel való egyesülés, az új ismeretekre büszke kémikus-nemzedék nem értette elődjeit. Hiszen a fémek égésekor azok súlya az oxigénképződés révén nő! Hogy mondhatták akkor, hogy valami távozik ilyenkor? Hiszen ilyen esetben könynyebbnek kellene lennie! Elfelejtették, hogy Stahlék idejében még semmit sem tudtak a gázokról. Nem tudták, hogy van oxigén, hogy a levegő összetett, s ugyan nem gyakoribb dolog látni, hogy fa ég, mint azt, hogy fém? Az előbbinél pedig szinte szemmel látható, hogy valami elmegy, és sokkal kevesebb marad vissza, Stahl szerint ha a fémet elégetjük, a flogiszton eltávozik, s visszamarad a fémoxid vagy ahogy akkor hívták, a fémmész. „Mi történik a nagyolvasztóban? A flogisztonmentes vasmészhez szenet adunk, amely majdnem tiszta flogiszton. Azok vassá egyesülnek. Az elmélet bizonyítva van!” Téves elméletet is lehet tényekkel — habár tévesen értelmezett tényekkel — alátámasztani. A flogisztikus kémikusoknak ma nevetségesnek tűnő elméletük mellett sok nagy érdemük volt. ők fedezték fel a levegő és víz összetett voltát, s számos más megfigyelést tettek, melyek aztán saját elméletük bukásához vezettek. Sz. F.
