Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Szeptember

Szeptember 28 Mesterséges gyémánt ■ Az ékkövek annál értékesebbek, minél nagyobbak. Ezért aztán I. Ferenc császár, Mária Terézia férje arra gondolt, hogy drágaköveit összeolvasztással meg fogja növelni: 6000 tallér értékű rubint és gyémántot kemencébe helyeztetett, és felfűttette. Amikor azután várakozásteljesen kinyitotta az ajtót, a rubinok, ha nem is nőttek össze, de legalább ott voltak — a gyé­mántok ezzel szemben eltűntek. Nyilván elégtek. Kellemetlen meglepetés volt ez őfelségének. Furcsa, hogy valami elégjen, ami keményebb, mint a legkeményebb kő. Lavoisier francia kémikus (1. május 2-i cikkünket — A szerk.) dúsgazdag főadóbórlő volt. ő is megenged­hette magának ezt a kísérletet — de megvizsgálta az égéstermékeket is. Ügy találta, hogy az egészen olyan, mint a szén égésterméke, a széndioxid, de azért még ő sem merte határozottan kimondani, hogy a gyémánt szén. 1807-ben Allen és Pepys nevű kutatók mondták ki aztán egyértelműen, hogy a gyémánt: szén, attól eltérő fizikai tulajdonságai eltérő kristályszerkezeté­ből adódnak. Valószínűleg sajátságos geológiai viszo­nyok, nagy nyomás hatására alakult ki. Persze rögtön felmerült a gondolat, hogy amit a természet tud, nem lehetne-e mesterségesen megcsi­nálni: szénből gyémántot? Szép ékkövet, de ha azt nem, legalább ipari gyémántot! Hiszen a kis, apró, fekete gyémántokat az iparban használják üveg vágá­sára, csiszolásra. Henri Moissannak sikerült először mesterséges, bár apró gyémántokat előállítani, vas és szén együttes izzításával, nagy nyomáson és hirtelen hűtéssel, 1896- ban. Azóta több módszert is jelentettek be. Olyan gyémántot azonban, amelyből briliánst lehet csiszolni, máig sem gyártott senki. Henri Moissan (1852. szeptember 28.—1907) sze­gény családból küzdötte fel magát a francia gyógy­szerészi főiskola, majd a párizsi egyetem kémia­­professzorává. A szervetlen kémia területén voltak számottevő érdemei. Először sikerült például elemi fluort előállítania. 1906-ban neki ítélték a kémiai Nobel-díjat. Sz. F.

Next

/
Thumbnails
Contents