Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Szeptember

Szeptember 23

Talán a neve igaz. . .

Tulajdonképpen Philippus Aureolus Theophrastus ab Hohenheimnek hívták, és a svájci Einsiedelnben született 1493-ban. A Paracelsus nevet ő maga vette fel, jelképszerűen. Para-Celsus, azaz Celsus mellett, vagy inkább fölött. Celsus az ókori Róma polihisztora, főleg pedig egyik leghíresebb orvosa volt.

Az orvostudomány a középkorban ugyanúgy megmerevedett az ókori orvosok tanításai alapján, mint a természettudományok Arisztotelész alapján. Ez ellen hirdetett harcot ez a különös svájci orvos vagy kuruzsló (saját állítása szerint Eerrarában járt egyetemre, de ott ennek semmi nyoma nincs). Mindezek a régi orvosok — hirdette mérhetetlen önhittséggel — „nem méltók arra, hogy a saruszíjamat megoldják”.

Igazi reneszánsz jellem volt: féktelen, szenvedélyes, elfogult, eszközeiben nem válogató, végtelenül sokat hazudozó, hol istenített, hol csalónak bélyegzett világcsavargó. Számtalan könyvet írt. Mind rejtelmes zagyvaság, zömét részegen diktálta kocsmákban, s bennük mégis nagyon sok okos mondat található: „Ne régi kódexek lapjait forgassátok, hanem a természet kódexét, в úgy gyógyítsatok” — hirdette például, s meg is fogadta ezt: megfigyelte, hogyan gyógyít a nép, és sikerrel alkalmazta módszereit. így alakult ki hírneve. Az ismert világot bejárta. Baselban átmenetileg egyetemi tanár volt, ahol németül adott elő latin helyett. Erkölcstelen élete s merész tanítása miatt csakhamar újra vándorbotot vehetett kezébe. Állítása szerint kétszer járt Magyarországon. Az első útja biztos, mert Pozsony város lakomát adott tiszteletére, másodszor török fogságba esett, s csak nagy nehezen szökött meg.

A salzburgi szegényházban halt meg 1541. szeptember 23-án. Azt is mondták, egy kocsmai verekedésnél kapott fej seb volt halálának oka.

Ez az ember adott az alkímia helyébe új irányt a kémiának. Vele kezdődik az ún. orvosi kémia kora. „A kémia oldja meg számunkra a terápia és fiziológia titkait, a kémián kívül sötétben baktatunk. A kémia feladata a gyógyszerek készítése.” Valóban, hatására az orvosok kezdtek a kémiával foglalkozni. Ezek pedig képzettebbek voltak az alkimistáknál, sok értékes megfigyelést tettek. Az orvosi kémiából nőtt ki aztán a tudományos kémia.

Sz. F.