Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Január

Január 19

A keszthelyi Georgikon

' í; ■ ■

alapítója

Nagyváthy János, az első magyar nyelvű rendszeres mezőgazdasági munka szerzője 1755. január 19-én született. Sárospatakon tanult — teológiát és jogot, majd a pesti egyetemen agrártudományi ismereteket szerzett. Bécs mellett egy birtokon gazdasági gyakornok lett, majd Belgiumba ment tanulmányútra.

Festetics György 1792-ben meghívta uradalmi intézőjének. Azok a talajjavítási és egyéb eljárások, gazdasági utasítások, amelyekről a Festetics-birtok ismert volt, Nagyváthy nevéhez fűződnek, ő vette rá Festeticset a csurgói gimnázium és a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia, az ún. Georgikon alapítására is. Ennek 1797-ben első igazgatója volt.

Kezdettől fogva magyar nyelven írt, hogy széles körben terjessze az ismereteket. Első rendszeres magyar nyelvű munkája A szorgalmatos mezei gazda címmel 1791-ben jelent meg. Ebben a földek fajtáitól és a talajjavítástól kezdve a vetés, aratás, cséplés teendőin át a szőlőművelés, az erdészet és az állattenyésztés kérdéséig a mezőgazdasági termelés minden oldalát feldolgozta.

Nagyváthy viszonylag rövid ideig vezette a keszthelyi uradalmat. Közte és Festetics között ugyanis idővel egyre jobban kiéleződött az ellentét, mivel a gróf a Martinovics-féle jakobinus szervezkedés vérbe fojtása után mindinkább elhidegült a plebejus Nagy-Nagyváthy János

váthytól. Végül Nagyváthy Csurgóra költözött, ahol 40 holdon valóságos paradicsomkertet rendezett be. Képviselve volt ezen a területen a mezőgazdálkodás minden ága.

További munkái: Magyar Practicus Termesztő, Practicus Tenyésztő és A magyar gazdatiszt már csak 1819-ben bekövetkezett halála után jelentek meg.

P. J.