Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Szeptember

Szeptember 14

Telefonközpont,

. ■: ' :.. % ' 4 .

„telefonhírmondó"

A telefon fejlesztésének történetében egy magyar név tündöklik: Puskás Tivadaré, a telefonközpont feltalálójáé. Találmánya nélkül a telefon soha nem terjedhetett volna el, hiszen feltalálása után nem volt több, mint a távíró egy különleges, beszédes formája. Amikor a telefonközpont feltalálójának személye körül vita kerekedett, Edison fényképére írt nyilatkozatában igazolta: „Puskás Tivadar volt az első a világon, aki a telefon részére a központ eszméjét felvetette”.

Puskás Tivadar 1844. szeptember 14-én született (egyes források szerint 17-én). Fiatalon kivándorolt Magyarországról. Az Egyesült Államokban, majd Brüsszelben élt. Betűtávírógépekhez kapcsoló berendezést szerkesztett, amellyel saját készülékén bárki felfoghatta a neki küldött táviratokat. Ennek értékesítése ügyében tárgyalt Belgiumban, s közben értesült, hogy Edison tökéletesítette Bell telefontalálmányát. Azonnal visszautazott Amerikába Edisonhoz, hogy a betűtávíróra szerkesztett központ gondolatát a telefonra alkalmazza. Edison azonban nem ismerte fel Puskás találmányának jelentőségét, és nem érdeklődött különösebben iránta. Puskás erre megvásárolta a telefon európai értékesítési jogát, és 1879. április 26-án Párizsban létrehozta Európa első nagyobb szabású telefonközpontját, majd 1884-ben visszatért Magyarországra.

Másik nagy találmánya a telefonhírmondó, akkori nevén „beszélő újság”, 1893. február 14-én szólalt meg először, és köszöntötte mintegy 60 előfizetőjét.

A „beszélő újság” a Magyar u. 6. sz. házban felállított szerkesztőségből közölte híreit a telefon előfizetőivel, akik havi 1,50 forint különdíj ellenében reggel 9 és este 9 közötti időben bármikor kérhették a kapcsolást a telefonújsághoz, amely bemondta az akkor éppen legfrissebb híreket. Később épült csak külön vonal a telefonhírmondó részére.

P. J.