Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Augusztus

Augusztus 30 Az „új alkímia" atyja Évszázadok misztikus vágyálma: az elemek átalakí­tása vált valóra Ernest Rutherford kísérleteiben. Ra­gyogó tollal írt népszerű könyvecskéjének maga adta Az új alkímia címet. 1871. augusztus 30-án született, egy szegény új­­zélandi iparos 12 gyermeke közül a negyedikként. Szegény volt, de kitűnően tanult. Ösztöndíjjal elju­tott Londonba, Cambridge-be is. Önálló fizikai kuta­tásainak kezdetén a vas mágneses tulajdonságait vizsgálta nagyfrekvenciás rezgések behatására. Ami­kor a Cavendish-laboratóriumban J. J. Thomson munkatársa lett, az urán radioaktivitásával kezdett foglalkozni. 1898-ban a montreali McGill Egyetem fizikaprofesszora lett. 1904-ben összefoglaló nagy munkában ismertette az új tudományág, a radio­aktivitás addig elért eredményeit. 1907-ben meghív­ták a manchesteri egyetemre. A következő évben a radioaktív anyagok bomlásának és kémiai sajátságai­nak vizsgálataién/ a kémiai Nobel-díjjal tüntették ki. Az 1910—1911. években dolgozta ki atomelméletét. A középponti súlyos atommag gondolata Rutherford­­tól származik. 1919-től ő vezette a Cavendish-labora­­tóriumot, s ebben az időben valósította meg az első atommag-átalakítást — ahogyan akkor nevezték: az első atomrombolást. Abból indult ki, hogy ha egy nagyenergiájú alfa­Ernest Rutherford részecske (héliumatommag) eltalál egy nagyobb atommagot, akkor a becsapódásnál fellépő hatalmas erők a magot szét is rombolhatják. Tényleg azt ta­pasztalta, hogy amikor nitrogénatommagokat alfa­­részecskékkel bombázott, hidrogénatommagok (azaz protonok) keletkeztek. Ez volt az első megfigyelt magátalakulás. Az atomkorszak hajnalának első perceit Ruther­ford felfedezésétől számíthatjuk. Érdekes, hogy Rutherford nem hitt a gyakorlatilag hasznosítható méretű magenergia-termelés lehetőségé­ben. „Erre valószínűleg sohasem leszünk képesek” — írta. Ebben mindenesetre tévedett. Otto Hahn és Fritz Strassmann felfedezését, a mesterséges atommag­hasítást — amely az ember kezébe adta a roppant méretű energiák szabaddá tételének lehetőségét — ő már nem érte meg: 1937-ben meghalt. S. O.

Next

/
Thumbnails
Contents