Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Január
Január 16 A krennerit ■<0\‘ ;-v* F>y • •• : !,ШШ ■ ■ ' ‘ * A1, ' J л.':. '* társát* • •'.*».' > 1956 őszén, az ellenforradalom alatt kigyulladt a Magyar Nemzeti Múzeum épülete, s a tűzvész áldozatává vált az a 42 000 darabból álló világhírű ásványgyűjtemény, amelyet 1871-ben vásárolt meg Lobkevits János magángyűjtőtől Krenner József, a múzeum ásványtárának őre, a magyar mineralógia egyik legnagyobb egyénisége. Krenner József 1839-ben született. Középiskoláit és az egyetemet itthon végezte, s ez időben nevelője volt Eötvös József fiának, a későbbi nagy magyar fizikusnak, Eötvös Lorándnak. A nevelőből később igaz barát lett. Eötvös élete végéig segítette volt nevelőjét, aki nem sokkal élte túl nagy tanítványát: Eötvös 1919. április 8-án, Krenner 1920. január 16-án halt meg. Pesti tanulmányainak végeztével Krenner a híres német egyetemre, Tübingenbe került, ott földtanból doktorált. 27 éves korában tért vissza Magyarországra, ahol a Magyar Nemzeti Múzeum Ásvány- és őslénytárába került „őrsegéd”-ként. Az addig elhanyagolt, kallódó tár életében Krenner vezetésével új, csodálatosan felfelé ívelő időszak kezdődött. Az ásványvilág és főként a hazai ásványok lelkes búvárát — múzeumi állása megtartása mellett — 1870-ben a Műegyetem, majd 1894-ben a Tudományegyetem ásvány-kőzettani tanszékére nevezték ki professzornak. (A Magyar Tudományos Akadémia 1874- ben levelező, 1888-ban rendes tagjává választotta.) Krenner igazi otthona azonban egyetemi tanársága ellenére a múzeum ásványtára volt. Számos új ásványt fedezett fel, s ezek egy részét hazai tudósokról nevezte el (pl. warthait, fizélyit, schafarzikit, andorit, semseyit stb.). Egyik legjelentősebb felfedezését Eötvös Lorándról „lorándit”-nak nevezte el. Különösen szívesen foglalkozott a hazai tellúrtartalmú ércekkel. Nevéről az Erdélyben talált ezüsttartalmú aranytelluridot „krennerit”-nek nevezték el. P. J.
