Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Augusztus

Augusztus 11 A királyi csillagvizsgáló .................... A nagy fölfedezések, a hosszú tengeri utazások meg­indulása után a kialakuló tengeri nagyhatalmak szá­mára egyre sürgetőbbé vált a pontos földrajzi hely­meghatározás. Ez mindenképpen csillagászati feladat: a földrajzi szélességeket a delelő égitestek látóhatár feletti magasságából lehet kiszámítani, a földrajzi hosszúságot pedig azok az időbeli eltérések adják, amelyek egy kiválasztott alapdélkör (a két sarkon át­menő legnagyobb kör a Föld felszínén) mentén tör­ténő észlelési idő és a helyi észlelési idő között adód­nak az egyes csillagászati jelenségek megfigyelésekor. (Például: ha a Nap egy hajóról megfigyelve az alap­délkör idejét mutató hajóóra szerint 13 órakor delel, akkor a hajó éppen 15°-kal van nyugatra az alap­délkörtől.) A nagy hajósnépeknek tehát ki kellett választaniuk egy ilyen délkört. Angliában e célból alapították és nyitották meg 1675. augusztus 11-én a London kö­zelében levő Greenwich-ben a Királyi Csillagvizsgálót, és az annak fő műszerén áthaladó délkört választotta Anglia alapdélkörnek, amelytől minden hely föld­rajzi hosszúságát — kelet-nyugati elhelyezkedését — számította. Az első királyi csillagász John Flamsteed volt, aki működése első 15 évében mintegy 20 000 pontos égitest-helyzetmérést végzett Greenwich helyének minél pontosabb meghatározása érdekében. Utódai között találjuk Edmund Halleyt (1. október 29-i cik­künket — A szerk.), James Bradleyt, az aberráció felfedezőjét és más jeles csillagászokat. (Az aberráció az a periodikus eltolódás a csillagok helyzetében, mely a Föld Nap körüli keringéséből adódik, és a fény­sebesség végességéből következik.) A greenwich-i délkört 1884-ben minden állam elfo­gadta alapdélkörnek, helyi idején pedig „világidőnek”. London terjeszkedése, a világváros kivilágítása, fő­ként pedig a smog (füstköd) miatt a Királyi Csillag­­vizsgáló 1946-ban a kelet-sussexi Herstmonceaux-ba költözött. A régi obszervatórium ma múzeum. Teljes rekonstrukcióját az alapítás 300. évfordulójára ter­vezik. P. T. A.

Next

/
Thumbnails
Contents