Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Január
Január 15 Az elmúlt századok örökségeként 70—80 évvel ezelőtt még az volt az általános vélemény, hogy a nőknek nincs keresnivalójuk a tudományok, különösen a természettudományok birodalmában. Az ő hivatásuk — mondták annak idején — kizárólag a család, a háztartás, a gyermeknevelés. Legfeljebb az irodalom és a művészetek művelői között találhatók nők, a „férfias” tudományok terén azonban nem. Szofija Vasziljevna Kovalevszkaja, lengyel származású matematikus erősen rácáfolt erre a véleményre ; igaz, csak kemény harcok árán jutott el az egyetemi katedráig. Élete akár regény is lehetne — egyik barátnője valóban meg is írta. Kovalevszkaja, családi nevén Szofija Krukovszkij- Corvin, abból a lengyel nemesi családból való, amely Hunyadi Mátyástól vezeti le származását. 1850. január 15-én született Moszkvában. Apja nyugalmazott tábornok volt, aki leányát szigorúan nevelte — még Dosztojevszkijt is csak titokban olvashatta. Matematikai tehetsége oly nyilvánvalóan és erőteljesen jelentkezett, hogy elhatározta, apja akarata ellenére külföldre megy tanulni. Regényes módon, titokban eljegyezte magát Waldemar Kovalevszkij egyetemi hallgatóval. Apja később megenyhült, és beleegyezett a házasságba. Szofija 1869-ben Heidelbergben Kirohhoff (1. március 12-i cikkünket. — A szerlc.), Helmholtz (1. augusztus 31-i cikkünket. — A szerlc.), Du-Bois Reymond (1. november 7-i cikkünket. — A szerlc.) előadásait hallgatta. 1870-től Berlinben négy éven át a nagyszerű Weierstrass vezetése alatt matematikával foglalkozott, majd Göttingában doktorált; disszertációja a parciális differenciálegyenletekről szólt. 1874-ben visszatérve hazájába, egy ideig családjának élt. Leánya született, de az öröm mellé tragikus szomorúság járult. Férje szédelgő vállalkozásokon elvesztette egész vagyonát, és öngyilkosságot követett el. Szofija betege lett az eseményeknek, s csak később volt ereje visszatérni Berlinbe, Weierstrasshoz, a matematikához. Legfőbb vágya, hogy egyetemen taníthasson, 1884-ben teljesült: Leffler professzor maga mellé vette a stockholmi egyetemre, s ott 1889-ben kinevezték egyetemi tanárnak; matematikát és mechanikát tanított, sajnos nem sokáig, mert 1891-ben meghalt. A kor szelleme abban is tükröződik, hogy tudományos tevékenysége mellett szépirodalmi műveket is írt. A Rajevszkij nővérek című regényét svéd, dán és orosz nyelven is kiadták. 8. 0.
