Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Augusztus
Augusztus 5 Johannes Outenberg, a könyvnyomtatás feltalálója 1397. augusztus 5-én született. Mainzban és Strasbourgban dolgozott nagy művén. Az aranyműves céh tagja volt, de emellett valóságos ezermester: értett a gyémántcsiszoláshoz, a tükörkészítéshez is. A különböző fémek megmunkálásában nem voltak versenytársai, csak segítőtársai és — hitelezői. Akik részt vettek a munkában, megesküdtek, hogy mindent titokban tartanak. Így sikerült az 1430-as évek végén konkurrencia nélkül piacra lépnie a nyomtató eljárással készített iskolai tankönyvvel és az akkoriban népszerű, versbe szedett „jövendőmondó” füzetkével. Tudjuk, hogy Elő-Ázsia ősi kultúráiban: a babilóniaiak, asszírok, hettiták pecséthengerről nyomtatták „aláírásukat” a puha agyagtáblákba. Az antik Rómában a gyerekek mozgatható elefántcsont betűk segítségével tanultak olvasni. A XIV. századtól kezdve a „kártyákat” — némi szöveggel magyarázott képsorokat — falapokra vésték, és ezekről a befestékezett fadúcokról nyomtatták le megfelelő példányszámban. A mechanikus sokszorosítás, a könyvnyomtatás elemei tehát ismertek voltak már Gutenberg előtt is. Mit talált fel ő mégis ? Miben áll korszakalkotó jelentősége ? A „titok”, amit ő és társai őriztek, a következő volt: A könyv mechanikus sokszorosítása nyomtatással lehetséges. A szöveget nem fára kell vésni, egyszerűbb mozgó fémbetűkből összerakni. Az önálló betűkből kialakított sorokat, illetőleg a sorokból egyberendezett oldalakat egysíkú, zárt tömbbé kell formálni. Ennek feltétele az, hogy az egyes betűk azonos méretűek legyenek, egyforma magas és egymáshoz szorosan és simán illeszkedő testtel. Az aranyműves Gutenberg előbb vésett betűkkel kísérletezett, de rájött, hogy egyszerűbb, ha betűöntő műszert készít, és ebbe a formába tölti a felolvasztott fémet. Leghíresebb és legsikeresebb vállalkozása a latin nyelvű, ún. 42 soros Biblia, amely 1455-ben készült el, öt esztendei kemény munka után. Európa új korának szellemi mozgalmai a „mesterséges írás” művészetével szárnyakat kaptak. Az olcsó és nagy példányszámban nyomtatott könyv megkezdhette máig is tartó diadalútját. Gutenberg ebből mit értett, mit sejtett meg, nem tudjuk. Idejét pőréi rabolták, testét betegség gyötörte. Egy régi nyomtatott könyv lapjára jegyezte egy kegyeletes kéz: „Anno Domini 1468 Szent Balázs napján (február 3) meghalt a nagyrabecsült mester Henne (Johannes) Genssfleisch (anyja nevén: Gutenberg), kinek Isten irgalmazzon.” Б. P.
