Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Augusztus

Augusztus 5 Johannes Outenberg, a könyvnyomtatás feltalálója 1397. augusztus 5-én született. Mainzban és Stras­­bourgban dolgozott nagy művén. Az aranyműves céh tagja volt, de emellett valóságos ezermester: értett a gyémántcsiszoláshoz, a tükörkészítéshez is. A külön­böző fémek megmunkálásában nem voltak verseny­társai, csak segítőtársai és — hitelezői. Akik részt vettek a munkában, megesküdtek, hogy mindent titokban tartanak. Így sikerült az 1430-as évek végén konkurrencia nélkül piacra lépnie a nyom­tató eljárással készített iskolai tankönyvvel és az ak­koriban népszerű, versbe szedett „jövendőmondó” füzetkével. Tudjuk, hogy Elő-Ázsia ősi kultúráiban: a babiló­niaiak, asszírok, hettiták pecséthengerről nyomtatták „aláírásukat” a puha agyagtáblákba. Az antik Rómá­ban a gyerekek mozgatható elefántcsont betűk segít­ségével tanultak olvasni. A XIV. századtól kezdve a „kártyákat” — némi szöveggel magyarázott képsoro­kat — falapokra vésték, és ezekről a befestékezett fa­dúcokról nyomtatták le megfelelő példányszámban. A mechanikus sokszorosítás, a könyvnyomtatás elemei tehát ismertek voltak már Gutenberg előtt is. Mit talált fel ő mégis ? Miben áll korszakalkotó jelen­tősége ? A „titok”, amit ő és társai őriztek, a következő volt: A könyv mechanikus sokszorosítása nyomtatással lehetséges. A szöveget nem fára kell vésni, egyszerűbb mozgó fémbetűkből összerakni. Az önálló betűkből kialakított sorokat, illetőleg a sorokból egyberende­zett oldalakat egysíkú, zárt tömbbé kell formálni. Ennek feltétele az, hogy az egyes betűk azonos mé­retűek legyenek, egyforma magas és egymáshoz szo­rosan és simán illeszkedő testtel. Az aranyműves Gutenberg előbb vésett betűkkel kísérletezett, de rá­jött, hogy egyszerűbb, ha betűöntő műszert készít, és ebbe a formába tölti a felolvasztott fémet. Leghíresebb és legsikeresebb vállalkozása a latin nyelvű, ún. 42 soros Biblia, amely 1455-ben készült el, öt esztendei kemény munka után. Európa új korának szellemi mozgalmai a „mester­séges írás” művészetével szárnyakat kaptak. Az olcsó és nagy példányszámban nyomtatott könyv megkezd­hette máig is tartó diadalútját. Gutenberg ebből mit értett, mit sejtett meg, nem tudjuk. Idejét pőréi ra­bolták, testét betegség gyötörte. Egy régi nyomtatott könyv lapjára jegyezte egy kegyeletes kéz: „Anno Domini 1468 Szent Balázs napján (február 3) meghalt a nagyrabecsült mester Henne (Johannes) Genss­­fleisch (anyja nevén: Gutenberg), kinek Isten irgal­­mazzon.” Б. P.

Next

/
Thumbnails
Contents