Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Augusztus
Augusztus 4 Carl Auer von Welsbach 1858-ban született Bécsben. Vegyészi tanulmányait elvégezve, anyja anyagi támogatásával kémiai kutatással foglalkozott. A ritkaföldfémek bonyolult csoportját vizsgálta. Ezek olyan kémiai elemek, amelyek egymáshoz rendkívül hasonlatos tulajdonságúak. Ez az izgalmas és rejtélyes ügy 1787-ben kezdődött: akkor fedezett fel Arrhenius svéd mineralógus egy elemet, melyet itterföldnek nevezett. Erről az idők folyamán kiderült, hogy nem elem, hanem 14 új elem keveréke! Kémikusnemzedékek küszködtek velük. Auer 1885-ben rájött, hogy az akkor didiumnak nevezett egyik ritka elem megint nem egy, hanem két elem: a neodimium és prazeodimium keveréke. Még ez sem volt az utolsó lépés! Auer vizsgálatai során egy jó módszert fedezett fel ezen elemek ipari szétválasztására (frakcionált kristályosítással). Aztán rájött, hogy a lantán-, tórium-, cirkóniumnitráttal átitatott organtm, ha gázzal hevítik, sokkal fényesebben világít, mint maga az égő gáz. E felismerés hatására ezek az elemek iparilag is egyszerre fontosak lettek. Akkor már volt ugyan villanykörte, Edison-féle szénszálas, de az gyengén világított, s az Auer-,,harisnya” segítségével gázzal sokkal jobb fényt lehetett előállítani. Ügy látszott, a világítási versenyfutást a gáz nyeri meg. 1913-ban évi 300 millió Auer-harisnyát gyártottak a világon. A felfedező dúsgazdag ember lett — és akkor nekiállt a „konkurrencia” ügyei rendbehozásának! Szénszál helyett fémszálat, ozmiumot helyezett az izzólámpába. Ettől a villanykörte fényereje ugrásszerűen megnőtt. Tehát Auer révén a végén mégis a villany győzött. Ettől még gazdagabb lett, egész iparvállalatok ura, amelyek mind az ő felfedezéseit hasznosították. Sok pénzt fordított tudományos kutatásra: 1907-ben még további új ritkaelemeket fedezett fel. 1929. augusztus 4-én halt meg karintiai kastélyában, miután mindent elért, amit érdemes: vagyont, elismerést, családi örömöt, viszonylag hosszú életet s halhatatlan nevet. Még a bankjegyre is felkerült, amit egyetlen más kémikus sem ért el, mert postabélyegre még csak felkerültek itt-ott egyesek, bankjegyre csak Auer: a ma forgalomban levő 20 schillinges osztrák bankó az ő képét viseli. 8г. F.
