Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Augusztus

Augusztus 3 Az Újvilág felfedezése A híres felfedező életrajzi adatai majdnem annyira hézagosak és bizonytalanok, mint az a terv, amelynek kivitelezésében sokáig csak egyedül hitt. Kolumbusz Kristóf 1451-ben Genovában, Itáliában született. Szorgalmas, tanulékony ifjú lehetett, hiszen olaszul, spanyolul, portugálul és latinul egyaránt olvasott. Egy kereskedő megbízottjaként hajózott Portugáliá­ba, ahol kilenc évet töltött. Közben elsajátította a hajózás minden csínját-bínját. Kolumbusz Indiába akart eljutni, a mesés Fűszer­­szigetek világába, de olyan úton, amelyen előtte még senki sem járt. Számításaiba ugyan egy nagy hiba csúszott, de ez annál nagyobb felfedezést eredménye­zett. A portugál királynál hiába kilincselt, ezért szol­gálatait a spanyol uralkodónak ajánlotta fel. Hosszas huzavona után, 1492 áprilisában, Izabella királynő hozzájárult a tervhez, de az okmányokból egyértel­műen kiderült, hogy Kolumbusz útját nem tudomá­nyos expedíciónak tekintette, hanem kockázatokkal terhes kereskedelmi vállalkozásnak. Amikor Kolumbusz felhúzatta az admirálisi lobo­gót vezérhajójára, a Santa Mariává, és végignézett flottáján, nem lehettek illúziói, hiszen a három hajó tonnatartalma legfeljebb háromszáz tonna lehetett, egy kis dunai uszályéhoz hasonló. 1492. augusztus 3-án indultak el a kis lélekvesztők Palos kikötőjéből, Kolumbusz vezérhajója, a Santa Maria és október 12-én pillantották meg az oly régen várt szárazföldet. Ha leszámítjuk a kezdeti, ismert tája­kon történt hajózást és veszteglést, az út a nyílt óceánon 33 napig tartott. Ez az út — jóllehet Ko­lumbusz élete végéig abban a hitben volt, hogy Indiá­ba jutott el: fogalma sem volt róla, hogy új világrészt fedezett föl! — a parancsnoknak világhírt, királyá­nak mesés vagyont, a tudománynak az Üjvilág fel­fedezését, annak lakóinak pedig hosszú szenvedést hozott. Kolumbusz második és harmadik útja sem sokat változtatott ezen a mérlegen. P. B. P.

Next

/
Thumbnails
Contents