Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Augusztus

Augusztus 3

Az Újvilág felfedezése

A híres felfedező életrajzi adatai majdnem annyira hézagosak és bizonytalanok, mint az a terv, amelynek kivitelezésében sokáig csak egyedül hitt. Kolumbusz Kristóf 1451-ben Genovában, Itáliában született. Szorgalmas, tanulékony ifjú lehetett, hiszen olaszul, spanyolul, portugálul és latinul egyaránt olvasott. Egy kereskedő megbízottjaként hajózott Portugáliába, ahol kilenc évet töltött. Közben elsajátította a hajózás minden csínját-bínját.

Kolumbusz Indiába akart eljutni, a mesés Fűszerszigetek világába, de olyan úton, amelyen előtte még senki sem járt. Számításaiba ugyan egy nagy hiba csúszott, de ez annál nagyobb felfedezést eredményezett. A portugál királynál hiába kilincselt, ezért szolgálatait a spanyol uralkodónak ajánlotta fel. Hosszas huzavona után, 1492 áprilisában, Izabella királynő hozzájárult a tervhez, de az okmányokból egyértelműen kiderült, hogy Kolumbusz útját nem tudományos expedíciónak tekintette, hanem kockázatokkal terhes kereskedelmi vállalkozásnak.

Amikor Kolumbusz felhúzatta az admirálisi lobogót vezérhajójára, a Santa Mariává, és végignézett flottáján, nem lehettek illúziói, hiszen a három hajó tonnatartalma legfeljebb háromszáz tonna lehetett, egy kis dunai uszályéhoz hasonló. 1492. augusztus 3-án indultak el a kis lélekvesztők Palos kikötőjéből,

Kolumbusz vezérhajója, a Santa Maria

és október 12-én pillantották meg az oly régen várt szárazföldet. Ha leszámítjuk a kezdeti, ismert tájakon történt hajózást és veszteglést, az út a nyílt óceánon 33 napig tartott. Ez az út — jóllehet Kolumbusz élete végéig abban a hitben volt, hogy Indiába jutott el: fogalma sem volt róla, hogy új világrészt fedezett föl! — a parancsnoknak világhírt, királyának mesés vagyont, a tudománynak az Üjvilág felfedezését, annak lakóinak pedig hosszú szenvedést hozott. Kolumbusz második és harmadik útja sem sokat változtatott ezen a mérlegen.

P. B. P.