Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Július
Július 5 Aki három expediciót vezetett A magyar utazókat, felfedezőket mindig vonzotta Ázsia. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy a magyarság múltjáról minél több és minél alaposabb ismeretet akartak szerezni. A magányos vándorok helyét a múlt század második felében egyre gyakrabban váltották fel a komplex expedíciók. A tudományágak fokozatos elkülönülésével, a problémák növekedésével szinte együtt járt a szaktudósokból álló kutatócsoport szervezése, akik elősegítették a vállalkozás sikerét. Ezeknek az expedícióknak a költségeit különböző szervezetek, intézmények vagy egy-egy gazdag főúr fedezte — gondoljunk csak Teleki Sámuel vagy Széchenyi Béla útjaira. Ide tartozik Zichy Jenő vállalkozása is. Zichy Jenő gróf 1837. július 5-én született. Sokat hallott a Kaukázus lakóiról, és ez felkeltette az érdeklődését. 1895—1896-ban kutatók társaságában kétszer bejárta a Kaukázust, sőt eljutott Bokharába és Szamarkandba is. Legfontosabb vállalkozása harmadik, 1898—1899- es expedíciója volt. A sokoldalú munkába — az előzetes tapasztalatok alapján — régészt, nyelvészt és történészt is bevont. Volt expedíciójának tagjai között erdész, természetbúvár és néprajzkutató is. A felfedező út előőrse Jankó János néprajzkutatóból, Pápay József nyelvészből és Posta Béla régészből állt. Zichy Jenő Csíki Ernő zoológus és több más kutató kíséretében 1898 áprilisában találkozott az előreküldött emberekkel Tbilisziben. Ott dolgozták ki részletes munkatervüket. A nyelvész arra indult, amerre korábban Reguly Antal (híres utazó) is megfordult. Sikerült is több, addig tisztázatlan kérdést megoldani. A régész Krasznojarszkot érintette, és antropológiai gyűjtést is végzett. Zichy Jenő a zoológussal egészen Pekingig utazott, és közben értékes megfigyeléseket végzett. A legeredményesebb Jankó János néprajzkutató és geográfus útja volt. A kaukázusi és volgai vizsgálatok után Tobolszkban vált el Zíchyéktől. Tizennégy ladikon felhajózott az Obon és az Irtiszen, és meglátogatta az osztjákok (hantik) földjét. Sok néprajzi anyagot hozott magával, és útja tudományos művek megírására inspirálta. Az első két expedíció eredményét egy kétnyelvű munkában ismertették, míg a harmadik feldolgozása hat kötetben látott napvilágot. P. B. P.
