Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Július

július 6 A veszettség legyőzése 1885-ben Louis Pasteur francia vegyész már a francia tudomány büszkesége, világhírű tudós, 1867-től a Sorbonne tanára volt. Csaknem három évtizeddel ko­rábban fedezte föl, hogy az erjedést egysejtű gombák okozzák, és éppen húsz éve oldotta meg a bor és a sör „gyógyítását”: felmelegítéssel elpusztította a bennük élő és szaporodó erjesztő gombákat. (Ez az eljárás a pasztörizálás. Ezzel kapcsolatban felhívjuk olvasóink figyelmét július 23-i cikkünkre — A szerk.) Sok je­lentős felfedezése közül is kiemelkedik a lépfene és a baromfikolera ellen készített oltóanyag, amelyek az állattenyésztésnek jelentettek felbecsülhetetlen hasz­not. Emellett sztereokémiái kutatásai is rendkívül jelentősek voltak. „Pasteur — mondották — egy­maga több hasznot hajtott Franciaországnak, mint amennyibe az 1871-es (a poroszok elleni elvesztett) háború került.” A 80-as évek elejétől egy félelmetes, embert és álla­tot egyaránt pusztító betegség legyőzésén fáradozott. Ez a betegség a veszettség volt. A veszett állatok harapásától minden országban ezrével haltak meg rettenetes kínok közepette az emberek, mert ellene nem volt orvosság. Pasteur néhány évig tartó fárad­hatatlan munkával oltóanyagot készített a veszettség ellen. Állatokon már sikerrel próbálta, de hogy az embert is megvédi, ebben még maga sem bízott. .. És ekkor, 1885. július 6-án egy kétségbeesett anya elhozta hozzá kilencéves kisfiát, akit két nappal az­előtt 14 helyen mart össze egy veszett kutya. Pasteur — aki nem volt orvos, hanom vegyész — habozott. Két orvosprofesszor azonban — ismerve az állat­­kísérletek eredményét — biztatta: nem kockáztat semmit, mert a kisfiú olyan súlyos állapotban van máris, hogy oltás nélkül bizonyosan meghal. így oltotta be Pasteur ezen a napon Joseph Meis­tert. A kisfiú megmenekült, és az ő nevét is meg­örökítette az orvostörténelem. 1889-ben Párizsban orvostudományi intézetet ala­pítottak, amelyet Pasteurről neveztek el. Itt folytatta kutatásait 1895-ben bekövetkezett haláláig. Tetemét is ebben az épületben helyezték örök nyugalomra. Sz. S.

Next

/
Thumbnails
Contents