Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Június

Június 21

A centiméter százmilliomod része

Az angstrom, ez a nagyon kicsiny hosszúságegység kizárólag a spektroszkópiában, a hullámhossz mérésénél használatos. 1 Á, amit nómetesen — sajnos — általában angströmnek mondanak, pedig pontosan ongsztrömnek kellene kiejteni, még a millimikronnak is tizedrésze, tehát olyan kis távolság, hogy kereken százmillió Á ad egy centimétert (108 Á = 1 cm). A látható fény hullámhossza 4000 és 8000 Á közé esik.

Ennek a hosszegységnek a névadója Anders Jonas Angstrom svéd fizikus és csillagász, 1814-ben született. Az uppsalai egyetemen tanult, és itt lett magántanár 1839-ben. 1843-tól az egyetem csillagászati obszervatóriumába került, majd 1858-ban átvette a Svanberg halálával megüresedett fizikai tanszéket. Mindvégig Uppsalában dolgozott és tanított. 1874. június 21-én halt meg.

Kezdetben a hővezetés kérdései foglalkoztatták, de Kirchhoff és Bunsen nyomán hamarosan a spektroszkópia lett az igazi kutatási területe. 1853-ban a stockholmi akadémiai kiadónál már komoly optikai tárgyú könyve jelent meg. Ebben többek között megállapította, hogy a szikra-spektrumban két tényező is szerepet játszik: az elektródok anyaga és a gáz, amelyben a szikrakisülés létrejön, ő ismerte fel először, hogy egy izzó állapotú gáz ugyanolyan színképvonalakat bocsát ki, mint amilyeneket normális hőmérsékleten a folytonos színképből elnyel.

1861-től behatóan foglalkozott a Nap színképével. Kimutatta, hogy a Nap atmoszférájában egyéb elemek mellett a hidrogén is jelen van. 1868-ban atlaszt adott ki a Nap színképéről; ezt a munkáját kézikönyvként használták a szakemberek.

Kirchhoff és Bunsen mellett joggal tekintjük Ángströmöt a színképelemzés, a spektroszkópia egyik megalapozójának.

Fia, Knut Johann Angstrom (1857—1910) ugyancsak az uppsalai egyetem fizikaprofesszora volt.

S. 0.