Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Június
június 8 Az esztendőnek több olyan napja van, amelynek időjárása (legalábbis a közvélemény szerint) bizonyos fokig előre megadja az utána következő napok vagy hetek időjárását. Ezek közül a vélekedések közül a legelterjedtebb és a legszilárdabban tartja magát — még a városi lakosság körében is — a június 8-i Medárd-naphoz fűződő időjárási hiedelem. Sok ember van, aki június 8-án aggodalommal kémleli az égboltot, és már a legkisebb felhő megjelenésekor is összerezzen, mert úgy tudja: ha ezen a napon eső esik, akkor „negyven napon keresztül” esős marad az idő, vagyis a nyárnak az első fele hűvös és csúnya időjárású lesz. A meteorológusok már sok munkát fordítottak a Medárd-nap időjárási jelentőségének ellenőrzésére. Ez a munka érdekes és meglehetősen meglepő eredménynyel zárult. Kitűnt, hogy június 8-ának valóban van bizonyos kiváltságos helyzete az időjárás alakulása szempontjából, de ez egészen más, sőt majdnem ellenkezője annak, mint ami a közhitnek megfelelne! Az elmúlt évtizedek időjárásának statisztikai feldolgozásából mindenekelőtt az tűnt ki, hogy az évnek nem minden napján ugyanakkora az esők fellépésének valószínűsége. Vannak a naptárban napok, amelyeken az eső valószínűsége már eleve nagyobb, mint az előtte való vagy az utána következő napon, és vannak olyan napok is, amelyeken az eső valószínűsége aránylag csekély. Június 8-a az év legkisebb esővalószínűségű napjai közé tartozik! Ez annyit jelent, hogy legtöbb évben eső nélkül múlik el a nap. Ha azonban mégis esik ezen a napon, az többnyire olyan nyarakon történik meg, amelyek nagyon esős jellegűek. Ezekben az években még Medárd napján is van eső. így tehát mégsem egészen alaptalan az a hiedelem, hogy a Medárd-napi eső hosszabb esős időszaknak a baljóslatú előjele. A. L.
