Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Június
június 9 A „New York"-palota építője ,, . .. a múlt század magyar építőművészetének Ybl Miklós utáni legnevesebb és legtermékenyebb mestere, akinek alkotó és nevelő működése döntően befolyásolta fővárosunk építészeti kialakulását, Hauezmann Alajos volt. Történelmi szerepe volt, és e szerep szorosan összefüggött Budapest történetével, nagyvárossá alakulásának eleven regényével” — így emlékezett meg a Magyar Építőművészet című nagy tekintélyű szakfolyóirat Hauszmann Alajosról. 1847. június 9-én született. 1863-ban a Tudományos Akadémia építkezésénél avatták a kőműves céh „legényévé”. Építészeti felsőbb tanulmányait a budai Műszaki Egyetemen kezdte meg, majd 1866-tól a berlini akadémián folytatta. 1870-ben tért vissza Magyarországra, és 1872-től oktatott a Műegyetemen. Tanítványai közt számos neves építész volt, így Alpár Ignác, Korb Flóris, Nagy Virgil, Pecz Samu. Előbb reneszánsz stílusban tervezte épületeit, kiemelve a nyerstégla-homlokzatok művészi lehetőségeit. Nevéhez fűződik a Kúria (jelenleg Nemzeti Galéria), az erzsébetvárosi templom, a Műszaki Egyetem központi épületének terve, de rengeteg magán- és középületet tervezett még. Igen ismert műve a „New York” palota, amelyen különféle stíluselemeket halmozott, mondhatnánk kevert. (Ez az épület — azóta némileg módosult formája ellenére — még ma is sok éles vita tárgya — A szerk.) Ybl Miklós utolsó megbízatásának, a Várpalota tervezésének örökét is Hauszmann vette át. 1926-ban halt meg. P. J.
