Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Június
Június 2 A kolibriről — kis „к” betűvel — a Révai Kislexikon csupán ennyit ír: „a rikácsolók rendjébe tartozó kicsiny, tarka, csillogó tollazatú madár ...” Nem emlékezik meg azonban egyetlen lexikon sem a ,,Kolibri”-ről (nagy ,,K” betűvel): Svachulay Sándor magyar repülő és repülő-feltaláló gépéről, amely pedig a hazai repülés egyik mérföldkövét jelentette. Svachulay Sándor 1875. június 2-án született. Már fiatalon fanatikus híve lett a repülésnek. Rendkívül szerény eszközökkel, de csodálatos kitartással végezte kísérleteit. A fiatal géplakatos 1890-ben kezdte kísérleteit, és pontosan megfogalmazta a vitorlázó repülés ma is érvényes alaptörvényeit. Különböző modelleket épített, majd 1909-ben megépítette első egylégcsavaros monoplán repülőgépét, a Kolibrit, amelyet azután több változatban készített el. Gépének törzse és a szárnyváza — úttörő módon — hegesztett acélcsőből volt. A budapesti 1913. évi nemzetközi repülőversenyen a Kolibri IV, a vezetőülésben Dobos István pilótával átütő sikert aratott; 125 km/óra sebességgel repült! Svachulay egy másik gépe, az Albatrosz kétéltű volt, vízhatlan vászonból készült csónaktest mellett a gép felhúzható futószerkezettel is el volt látva, s így szárazon és vízen egyaránt végezhetett fel- és leszállást. Svachulay gépével az első világháború előtti években több mint 4000 Svachulay Sándor — „Kolibri П” gépe mellett állva felszállást végeztek, ami lényegesen hozzájárult a hazai repülés népszerűsítéséhez. Úttörő konstrukcióin kívül olyan jelentős részkérdéseket is megoldott, mint az állítható fémlégcsavar és a repülőgép leszállási sebességét csökkentő berendezés. 1942-ben megjelent önéletrajzi regénye, a Repülőéletem izgalmas, érdekes olvasmány. 1955-ben halt meg. P. J.
