Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Május
Május 22 Einthoven doktornak, egy Indonéziában — akkor Hollandia gyarmatán — működő orvosnak 1860. május 22-én fia született. A derék doktor azonban nem érhette meg Willem fiának világhírét, mert amikor a fiúcska tízéves volt, meghalt. Az özvegy hat gyermekével hazatért Hollandiába. A fiatal Willem az utrechti egyetem orvosi karán tanult. Már akkor élénken érdeklődött az élettani jelenségek fizikai és különösen elektromos vonatkozásai iránt, s mivel már orvostanhallgató korában nagy tehetséget árult el az élettani kutatások terén, alighogy elvégezte az egyetemet, 25 éves korában kinevezték a leydeni egyetem élettani tanszékének élére. E tanszéken működött 40 évig, csaknem haláláig. Ott tanulmányozta és regisztrálta az izmok és az idegek működésével kapcsolatos elektromos jelenségeket (az ún. akciós áramokat), és ott terelődött a figyelme a szív akciós áramának vizsgálatára is. A múlt század végén sokan kutatták ezeket az érdekes elektromos jelenségeket is, különféle elektrométereket szerkesztettek megfigyelésükre, regisztrálásukra. Egyik sem volt azonban teljesen megfelelő, a szív működése során keletkező áramok tanulmányozására. Willem Einthoven hosszú és kitartó kutatás után 1903-ban új műszert szerkesztett: ez volt az elektrokardiográf (EKG), amelynek „lelke” a húros Einthoven arcképe. Alatta: egy normális és egy kóros szívről fölvett elektrokardiogram, EKG-görbe galvanométer. Az új műszer fordulatot jelentett a szívbetegek vizsgálatában, a szívbajok megállapításában, de az egész elektrofiziológiában is. Einthoven elektrokardiográfiai kutatásaiért 1924- ben elnyerte a Nobel-díjat. Amikor a nagy kitüntetést átvette, ezt mondta: „A szívbetegségek tudományos tanulmányozásának új fejezetében nem egyetlen ember munkája fekszik, hanem nagyon sok tehetséges emberé, akik olyan tudományos kutatásokat végeztek, amelyeket nem gátolt semmiféle politikai határ. Ezek az emberek energiájukat az egész világnak szentelték, egy ideális célnak: a tudomány fejlődésének, amely a szenvedő emberiség javát szolgálja.” 1927-ben halt meg. Sz. S.
