Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Május

Május 10

Geológus-generáció

A Földtani Intézet százéves jubileumi ünnepségén. 1969-ben különös szeretettel emlékeztek meg régi igazgatójukról, Böclch Jánosról, akinek 26 éves vezetése alatt épült fel az Intézet (ma Népstadion úti) szókháza. Legnagyobb érdeme azonban nem az építkezéshez fűződik, hanem szűkebb szakterületéhez: az 6 kezdeményezésére indult meg Magyarországon a kőolajkutatás. A Földtani Társulat emlékérmét is az ezzel kapcsolatos munkásságáért kapta. Emellett a geológiai szintezés és térképezés területén is új megoldásokat alkalmazott. Elsősorban a Bükk, a Bakony és a Mecsek földtani viszonyait kutatta. Amikor 1908. május 10-én elhunyt, azzal a nyugodt érzéssel távozhatott, hogy sikerült jó kezekbe átadni a „stafétabotot”: fia is geológus lett, méghozzá hasonlóan kiváló szakember, mint az apa.

Böckh Hugó, a Bányászati Akadémia egykori tanára, ugyancsak tagja volt a Tudományos Akadémiának, és ugyancsak olajkutatásaival hívta fel magára a figyelmet. Az 1915-ben javaslatára végzett kutatómunkának tudománytörténeti jelentősége is van. Ekkor sikerült először Eötvös-ingával föld alatti, rejtett kőolajszerkezetet kimutatni. A 20-as években két alkalommal is éveken át eredményesen vezette a perzsiai olajkutatásokat, és az Eötvös-inga segítségével »agy kiterjedésű olajmezőket fedezett fel. De ő irányította az erdélyi földgázkutatást is. A 20-as évek végén bejárta Észak-, Közép- és Dél-Amerikát, utána pedig átvette apja szellemi örökségét, a magyar földtani kutatások irányítását. Mint a Földtani Intézet igazgatója, számos kőzettani és őslénytani munkát írt.

P. B. p-