Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Április

Április 29 Gyűjti, a mit csak rejte a külföld népe javára És idegen toll irt a magyarról. 8 hogy ne legyen csak a szemnek majd csodatárgya e sok kincs, Nem fényéig vele dús palotában 8 el sem rejti, hogy otthon eméssze a szú meg a moly azt, Nagy lélekkel a Honnak ajándokul adja a könyvtárt, Hogy kegye éljen, soh’se apadjon ... így lelkesedett Révai Miklós, a költő, amikor 1803. december 10-én a pesti papnevelde épületében köz­­használatra megnyílt a Széchényi Ferenc adományá­ból létrejött Országos Könyvtár. Joggal lelkesedett, mert ez történelmi jelentőségű esemény volt. Pest-Buda a XVIII. század során vált az ország szellemi központjává. A nemzeti függetlenségért, pol­gári átalakulásért vívott harc elsősorban nyelvi és irodalmi területen ért el sikereket. Ebbe a küzdelembe kapcsolódott be a maga módján Széchényi Ferenc. 1754. április 29-én született. Tanulmányait Bécs­­ben végezte be, majd a feudális arisztokrácia szokásos hivatali pályafutását vállalta. Csakhamar túlnőtt azonban ezen a körön. Utazásai, olvasmányai és nem utolsó sorban titkára, aki egyúttal első könyvtárosa is volt: Hajnóczy József, más irányba fordították ér­deklődését. Ez a legkiválóbb magyar jakobinus, aki a Vérmezőn életével tett hitet a köztársasági eszme mellett, Széchényinek munkatársa volt könyvtára és régiséggyűjteménye megalapozásában. A múlt tanul­mányozása közben Széchényi Ferenc nem feledkezett meg az élő magyar irodalom és tudomány támogatá­sáról sem. Bőkezű mecénása a hozzá anyagi támoga­tásért forduló íróknak, Kónyi János strázsamestertől Csokonai Vitéz Mihályig. 1802-ben a következő folyamodványt terjesztette a király elé: „Felséges uram! Ifjúságomtól kezdve fáradhatatlan gonddal, nagy áldozattal szereztem meg magamnak azt a gyűjteményt, amely részint közvetlenül, részint közvetve Magyarországra, és a társországokra vonatkozik, s amely a) nyomtatott könyvekből, b) kéziratokból, c) érmekből és régi pénzekből, d) rézmetszetekből... áll. .. Méltóztas­­sék kegyesen engedélyezni, hogy ezen gyűjteményt Magyarországnak adományozhassam, amely nekem az ezek megszerzésére szükséges eszközöket nyújtot­ta ...” így került a nemzet tulajdonába az a 11 884 könyvből, 1152 kéziratból szerveződött gyűjtemény, amely ma is mint Országos Széchényi Könyvtár szol­gálja a magyar művelődést. Széchényi Ferenc 1820-ban hunyt el. Rá is áll Arany János szava, amit fiáról, Széchenyi Istvánról mondott: „Nem hal meg az, ki milliókra költi dús élte kincsét.. B. P.

Next

/
Thumbnails
Contents