Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)
Április
Április 30 Nemcsak életében, hanem ma is joggal viselhetné a „matematikusok fejedelme” címet Karl Friedrich Gauss. A brunswicki nyergesmester fia 1777. április 30-án született. Már gyermekkorában rendkívüli képességeket árult el. Az emberiség nagy szerencséjére a brunswicki herceg felismerte a csodagyermek matematikai tehetségét, és magára vállalta taníttatását. Gauss Göttingában tanult, és már 22 éves korában a matematika doktora volt. Élete a kor politikai, társadalmi forrongásaitól távol, nyugodtan és zavartalanul telt el. Göttingában a Csillagvizsgáló Intézet igazgatója volt, és az egyetemen is tanított. Az akkori idők szokásának megfelelően levelezést folytatott kora minden jelentős matematikusával. Bolyai Farkashoz meleg barátság is fűzte; Bolyai János (1. január 27-i cikkünket — A szerk.) korszakalkotó munkáját nagyra értékelte, azonban — óvatos ember lévén — tartózkodott attól, hogy tekintélyével a forradalmi jelentőségű fölismerések mellé álljon. Matematikai munkásságából csak a nagyobb jelentőségű eredményeit említjük meg. Már doktori diszezertációjában bebizonyította — elsőként — az algebra alaptételét (minden n-ed fokú algebrai egyenletnek n gyöke van), amelynek bizonyításával pl. D’Alembert fél évszázaddal előbb hiába próbálkozott. Gauss alkotta meg a számsík fogalmát, s ezzel lehetővé tette a komplex számok geometriai szemléltetését. A számelmélet néhány fontos tételét már 16 éves korában felfedezte. Csillagászati kutatásai során meghatározta a Ceres-kisbolygó pályáját. A geodézia iránt is komolyan érdeklődött. A fizika a földmágnesség mérésére, Weberrel közösen kidolgozott eljárást s e célra szolgáló műszereket köszönhet Gaussnak. A mágneses térerősség (pontosabban: a mágneses indukció) egysége a gauss. Göttingában egy szobor is hirdeti, hogy Gauss és Weber szerkesztették meg az első elektromágneses távírót 1833-ban. Mindez csak rövid vázlata életművének, amely korszakot jelent a matematika történetében. Halálakor (1855) valóban fejedelmet gyászolt benne az egész tudományos világ. 8. 0.
