Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

Április

Április 27

A régi metszet páncélba öltözve ábrázolja hajója fedélzetén a bátor felfedezőt, amint csodálkozva szemléli a tenger titokzatos lényeit: sellőket, félelmetes állatokat, egy óriási madarat, amely karmai között elefánttal repül el felette. Mindez még inkább kiemeli Femao de Magalhaes, ismertebb nevén Magellan portugál nemes érdemeit. Erős akarattal neki mert indulni az ismeretlennek, ahol ugyan titokzatos élőlények nem állták útját, de a bizonytalanság, a szenvedés és a nélkülözés állandóan a sarkában volt.

Magellán oly meggyőzően bizonygatta, hogy az Atlanti-óceán és a Balboa által felfedezett Déli-tenger között tengerszorosnak kell lennie, hogy I. Károly spanyol király vállalta öt hajó felszerelését és két évi élelem előteremtésének költségeit. Trinidad nevű zászlóshajóját mai szemmel nézve inkább lélekvesztőnek nevezhetnénk, hiszen mindössze 110 tonna volt! Igaz, a többi vitorlás még ennél is kisebb.

Már az út elején meggyűlt a baja a lázadó tisztekkel, de a tengernagy nyugalma elhárította a készülő veszedelmet. Nem szabad elhallgatnunk, hogy kíméletlen fegyelmet követelt meg.

1520 októberében Dél-Amerika addig ismeretlen partvidékét 4000 kilométer hosszúságban átkutatta, majd megtalálva a szorost, áthajózott a veszedelmes ezirtek között, és november 28-án kijutott a nyílt

vízre, amelyet nyugodtsága miatt Csendts-óceánnak nevezett el.

Az igazi megpróbáltatások azonban éppen itt vártak a tengerészekre. Pigafetta, az expedíció jegyzője így írt erről: „Három hónapig és húsz napig teljesen nélkülöztük a friss élelmiszereket. Kétszersültet ettünk, de ez már nem kétszersült volt, hanem kukacokkal kevert száraz por .. . Sárga vizet ittunk, amely már régóta poshadt. Megettük a vitorlarudakat borító ökörbőröket is.” A skorbut kíméletlen pusztítást végzett, míg végre, átszelve a Csendes-óceánt, 1521. március 6-án feltűntek az első szigetek. Megmenekültek.

Magellán azonban beavatkozott a mai Fülöpszigetekhez tartozó Cebu-szigeten dúló belviszályba, és ennek során 1521. április 27-én bambuszdárdákkal megölték. A parancsnokát vesztett kis csapat, nagy kerülővel 1522 szeptemberében visszatért kiindulási helyére, a Guadalquivir folyó torkolatába, miután befejezte bolygónk első körülhajózását. Magellán útjának jelentősége az volt, hogy egyszer s mindenkorra tisztázta: a Föld gömb alakú, és felületének nagyobb része óceán.

P. B. P.