Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
A földesúri alapítású papírmalmokat általában az önellátás érdekében létesítették. A 18. század végén azonban már csírájában jelentkezik a tőkés törekvés is. Ilyen típusú pl. a Schönborn-család alsóhrabonicai alapítása 1793-ban.153 A manufaktúra fejlesztése az uradalom mezőgazdasági üzemmenetelének támogatását is jelentette.154 A városi alapításra jellegzetes volt a szebeni papírmalomé. A malmok többségénél azonban annyira összekeveredik a városi polgár — így a magánszemély — alapítási kedve a városéval, hogy a forrás-elégtelenség miatt nem lehet a hovatartozást, illetve viszonyt pontosan megállapítani. Példa rá a hermaneci papírmalom, amelyet részben — de nem bizonyosan — Besztercebánya város, részben Leicht Ferenc városi polgár alapított 1828-ban.155 Sokszor pedig több városi polgár az alapító, és nem mindig deríthető ki, hogy üzlettársakról van szó, vagy a város vezetőségéről. Megkönnyíti a helyzetet, ha a város, városi polgár, ill. polgárok alapítását egy kategóriába sorozzuk. Viszont azt is figyelembe kell vennünk, hogy az utóbbi esetben családi tulajdonba is kerülhetett a malom, és így a földesúri alapításúhoz hasonló problémát jelenthet. A brassói papírmalmot —- láttuk — lényegében üzlettársak alapították, s részben családi tulajdon lett.156 Pusztulása után viszont — mint második malmot — Seuler Lukács orvos, brassói polgár alapíttatta újra a várossal az 1730-as években; ugyanő nyomdát is létesíttetett, amellett, hogy a város ügyvitelét is rendbehozta, és mint orvos is kiérdemelte az utókor háláját.157 Ezt az alapítást kulturális cél vezette, a korábbit az üzlet. E kettő összefonódása indíthatta 1615-ben Spillenberger Sámuel lőcsei orvost — s ez már magánszemélyű alapítás — a teplici papírmalom alapítására.158 A Spillenberger-család még egy papírmalom alapítót adott: Jánost, aki a kassa-csermelyvölgyi papírmalmot alapította, kölcsönpénzből, 1639—40-ben. Spillenberger János festő volt — vagy mint akkoriban mondták: képíró. De üzletember is: a papírmalom mellett lőpormalmot is alapított, majd vashámort vett. Városi tisztségeket is betöltött, tehát politikus, hivatalnok is volt.159 Alapítását nyilvánvalóan üzleti szempontok vezették. Érdekes egyéniség, sok tekintetben rokon Strudel Péter festővel, aki — láttuk — Budán akart papírmalmot alapítani. Magánszemélyű alapításnak vehetjük Heltai kolozsvári létesítményét, akinél az üzleti és kulturális cél keveredett. Tótfalusi említet kísérlete is ilyen volt. Kulturális, szociális és részben egyházi cél vezette Klimó György püspököt a pécsi papírmalom alapítására. Saját költségén építtette a 86
