Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)

II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840

ragaszkodó kamara a malom felállítását elutasítja, és hogy ennek alapján az uralkodó a — számunkra kedvezőtlenül — megváltozott iparpolitikáját érvényesítheti, mert saját kezdeményezését másként csak nyílt színvallással szüntethette volna meg.

Állami alapítás volt a temesvári papírmalom, de alacsonyabb szinten és egészen más körülmények között létesült. A töröktől visszafoglalt Torontál, Csanád, Temes és Krassó megyéből alakított Temesi Bánság első kormányzója, Claudius Florimond Mercy lovassági tábornok alapította, sok más üzemmel együtt 1732-ben.148 De éppen ez volt Mercy feladata, s ez ügyben saját hatáskörben intézkedhetett. A papírmalom alapítása Temesvár újjáépítésének — többek között iparosításának — velejárója volt. Mercy körültekintését illeti a dicséret, hogy még erről is gondoskodott, pedig a földrajzi adottságok nem voltak megfelelőek. A mesterséges csatorna gyártásvíznek sem, hajtóerőnek sem volt ideális. Ennek ellenére létrejött, mert a kormányzó rendelkezésére állt a föld, a szükséges anyag, tőke, és a malmot létrehozni kívánó akarata közvetlenül érvényesülhetett.

E kategóriába sorolhatjuk a Haller János gubernátor által kezdeményezett roskányi papírmalom alapítását 1750-ben,149 vagy az erdőhorváti malom 1784-es kamarai alapítását.150

A földesúri alapításnál sok nehézséget okozott a birtok jogi helyzete. Ha osztatlan, a család egyetemét illető birtok résztulajdonosa kívánt malmot alapítani, a birtokostársak még akkor is beleszóltak, amikor az alapító intézkedési joga (pl. családfő) nem volt kétséges. De ismerünk még szövevényesebb esetet is. A családtagoknak az osztatlan rész mellett saját birtokuk is van. Az egyik családtag a sajátján akar malmot alapítani, de malomárkot kellett volna készíteni, amely viszont a közös földön ment volna keresztül, de az alapító a földbérlet örökösödéséből a családtagokat ki akarta zárni. Perre került a dolog, s csak a kúria tudott egyezkedést létre hozni közöttük: a családtagok évi hozzájárulással örököstársak lettek. Ez a Kosztolányi-család alsókameneci papírmalmával történt meg 1758-ban, amely pedig személyi alapítású volt, Lanner József papírkészítőé.151

A földbirtokos családok tulajdonában levő papírmalmaink általában földesúri alapításúak, létrehozásukról azonban kevés emlék maradt fenn. Sokszor csak egy levélnek egy sora, mint pl. a hévízié. Telekiné Bethlen Kata 1743-ban kelt levelében olvashatjuk: „Hévízi jószágomon építettem egy papiros malmot. Még augusztusban elkészült”.152 De ezt is csak azért tudjuk, mert — említettük — sógora révén papírkészítőt keresett.

85