Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
esetleg erőszakoltan — az alapítást, így az alapító típusok és az alapítás körülményeinek ismertetését, megnyugtatóan meghatározható esetekre kell korlátoznunk. Ezek azonban eléggé tipikusak ahhoz, hogy az általános helyzetről is képet adhassanak. Az államinak ítélhető alapítás több példáját is vizsgálhatjuk. Az egyik Rákóczi György fejedelemé. Három papírmalmot is alapított: Enyeden, Gyulafehérvárott és Lamkeréken.141 Személyi alapítónak is vehetnők, mert maga gondoskodott mindenről, mint ahogy más területeken is, hisz köztudomású, hogy jó gazda volt. Országos gondjai között sem feledkezett meg a papírkészítésről. Az említett (1636. évi) papírkészítő keresését, portai követének, Sebeseinek szóló, jelentős bel- és külpolitikai helyzetről tájékoztató s az írnok által tisztázott levelére maga kezével írta rá utóiratként.142 A rendelkezésére álló adminisztrációt csak arra használta fel, hogy utasításait végrehajtsa, és őt mindenről tájékoztassa. Amit az illetékesek nem is mulasztottak el megtenni. Nemcsak azért, mert Rákóczi szigorú gazda volt, hanem azért is, mert maguk is szívvellélekkel, érdeklődéssel látták el feladatukat. Csak ez a gondolkodás adhatta tollára az éppen nem hízelkedő Debreczeni Tamásnak 1637. november 27-i levelében, a lamkereki papírmalomról szólva, ezt a dicséretet: „Szép inventió [alkotás] Erdélyben, örök emlékezetire való Nagyságodnak”.143 Még feleségét, Lorántffy Zsuzsannát is belevonja ilyen ügyekbe. 1644 augusztusában Kassáról kelt levelében, amelyben üdítő összevisszaságban keveri híreit, így ír: ,,. . . az papiros csinálóknak mi fizetése vagyon, küld Írva édesem . . . papiros csinálok is jüttek volna hozzánk, s itt kinn talám olcsóbban alkudhatnánk meg velek”.144 Az alapítás körüli ténykedésben tehát a fejedelem személye uralkodik, a részvevők inkább családtagok, mint alkalmazottak. Egy másik típus, amit ténylegesen államinak tarthatunk — mert állami alapításról lényegében a tudatos merkantilista iparpolitika kezdetétől beszélhetünk —, a bécsi udvar Mária Terézia-féle, az előbbiekben már ismertetett papírmalom alapítási kísérlete. Az előbbivel szemben az abszolutista állam mozdul meg. Az alapításban — lényegtelen, hogy a kísérlet sikerült vagy nem — az egész hierarchia részt vesz: az adminisztrációs vonal fejétől, az uralkodótól kezdve a kormányszerveken, megyéken, városokon át az uradalmak vezetőjéig, illetve a papírkészítőig, de másként, mint előbb. A kezdeményezés és a döntés az uralkodóé, akit az udvari tanácsok és kormányszervek befolyásolnak. A magyar kormányszervek a már ismertetett álláspontjuk szerint intézték az ügyeket. Több az érdeklődés az alsóbb adminisztrációs szerveknél: a megyéknél, városoknál és az. 6* 83
