Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
illetve önellátásra termelt, a helyi igényt kielégíthette, ezért mondhatjuk kivételesen, hogy a papírmalmok számának növekedése papírkészítésünk fejlődését is jellemzi. Annyit azonban már itt megállapíthatunk, hogy papírkészítésünk egyre fokozódó mértékben, a 19. század első felében pedig majdnem egészében kielégítette a hazai szükségletet. Ha statisztikailag néznők a helyzetet és a 158 papírkészítő üzemet összehasonlíthatnók az ausztriai helyzettel, kedvezőnek kellene tartanunk papírkészítésünk állapotát, ugyanis az osztrák birodalomban — természetesen Magyarország nélkül — 1850-ig összesen 397 papírkészítő hely volt, a következő megoszlásban: Morvaországban 72, Csehországban 220, a többi tartományban pedig 105. Azonban mind a mennyiségi, mind a minőségi termelés szempontjából versenyképtelenek voltunk ezekkel szemben. A fejlődés — ismételjük — a lehetőség adta keretek között következhetett be, a vontatottságot főleg ez indokolja. A helyzetet tanulmányozva azonban azt is meg kell állapítanunk, hogy mégsem éltek az adott lehetőségekkel. Talán azért, mert a segítő vagy korlátozó tényezők hierarchiájában minden alsóbb kategória hamarább hagyta abba a próbálkozást mint kellett volna, így az utána következőnek már eleve kevesebb lehetőséget adott, a sor végén álló papírkészítőnek pedig alig valamit, aki azonban szintén nem ment el lehetősége határáig. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy csak ötször próbálkozott akkor, amikor hatszor kellett volna. Hamarább mondta „végre is belefáradék”, mint szabad lett volna. Befejezésként az elöljáróban említetteket ismételhetjük meg: a külső tényezők nemigen segítették papírkészítésünket, a tárgyalt korszak egyharmadában beszélhetünk ugyan tényleges fejlődésről, de a nyersanyaghiány általánosan hátráltatta azt, viszont malmainknak egyharmada egyenletesen fejlődött. Papírkészítésünk alakulása sok rokon vonást mutat nyomdaiparunk fejlődésével.140 3. A PAPÍRMALMOK ALAPÍTÓI, TULAJDONOSAI, PAPÍRKÉSZÍTŐK Már a cím mutatja, hogy ez a három kategória a valóságban sokszor tényleg három volt. Más személy az alapító, más a tulajdonos, más a papírkészítő, ami legtöbbször három szándékot is jelent. Az alapítót vagy kulturális cél vagy az önellátás igénye vezette, a tulajdonosok többsége önellátásra törekedett, néhányan árut akarnak termelni, a papírkészítő viszont a megélhetés természetes kívánalmain kívül 6 Papírgyártás 81
