Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
második, 1785-ben pedig a nadabulai (Gömör) első, amikor az olaszi (Szepes) és a somodi (Abaúj) malmok már működtek. 1786-ban a következő malmok üzemeltek már: a besztercebányai (Zólyom), a bresovistyei (Trencsén), a gácsi (Nógrád), a nagychocholnai (Trencsén), a nemeskosztolányi (Bars), a rajeci (Trencsén), a viszolaji (Trencsén), és ekkor alapították az erdőhorvátit (Abaúj). Ez évből két papírmalom-alapítási kísérletet is ismerünk: a diósgyőrit (Borsod) megpróbálja, de sikertelenül, Szöllősy Ferenc, a diósgyőri koronauradalom prefektusa,137 és a Kassa (Abaúj) melletti Hámoron akart malmot alapítani Bodenloss kassai írnok, de eredménytelenül.138 1787-ben már működött a dédesi (Borsod), a párnicai (Árva), a szászsebesi (Szászsebesszék), és ez évben alapították a borgóprundi (Beszterce) malmot, amikor Hochmeister Mártonnyomdász próbálkozott,eredménytelenül,Szebenbenújabb papírmalmot alapítani.139 1789-ben létesült a magyarosi (Torda), 1790-ben pedig a csetneki (Gömör) papírmalom. 1791-ben már üzemelt a gölnici (Szepes), 1792-ben pedig a szinyei (Abaúj), 1793-ban a fenesi (Bihar), a huszti (Máramaros), a kokovai (Gömör) második, a teplicskai (Liptó), és ez évben alapították az alsóhrabonicait (Bereg). 1796-ban már működött a sólyi (Veszprém), 1799-ben pedig a perlepi (Bars). Végül: 4 malmunkról csak annyit tudunk, hogy a 18. században működtek: a felsőkameneci (Bars), a nagysárosi (Sáros), a tárcái (Sáros) és a tyerchovai (Trencsén) papírmalom. A 18. században 5 meghiúsult alapítási kísérleten kívül összesen 82 papírmalom megindulásáról tudunk. Közülük 18 csak e században termelt, 16 a 19. század első, 48 pedig a második felében is, és ezek közül 18 mint gyár folytatta működését. A 16. században alapított malmok közül 1, a 17. századból 25 malom működött a 18. században is, így az újonnan alapítottakkal együtt összesen 108 papírmalom. A 19. század első felében folytatódik a lassú előrehaladás újabb papírmalmok alapításával. Most is az északi megyék vezetnek: Bars, Borsod, Gömör, Pozsony, Sáros, Szepes, Trencsén, Ung, Zemplén, Zólyom megyében építenek újabb papírmalmokat. Erdélyben csak Alsó Fehér és Szeben megyében, a Dunántúlon csak Veszprémben. Ezeken kívül csak Fiúméban, de itt már egy gyár is létesült. 1800-ban már működtek — feltehetjük, hogy az előző században létesültek — a következő malmok: a feketelehotai (Gömör), valamint a nagyszlabosi (Gömör) második és harmadik, 1801-ben pedig a svedléri (Szepes). 1802-ben alapították a diósgyőrit (Borsod): a harmadik kísérlet sikerült. 1806-ban már üzemelt az alvinci (Alsó Fehér) malom. Ez évből egy sikertelen papírmalom-alapítási kísérletről is tudunk: a már említett Mihajlovszky-féle temesváriról, 1807-ből pedig Timnick József budai 79
