Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)

II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840

1. tábla

A papírmalmok összesítő táblázata, 1530—1840

Ebből működött

Alapítási évszázad Alapított

üzem 16. sz 19. sz.

vége 17' sz 18- sz' eleje

16 ....................................... 5 3 1 — -17 ....................................... 31 — 6 5 1

18 ............ ...................... 82 — — 18 16

19.......................................... 40 — — — 13

Összesen.......... 158 3 7 23 30

(Bars) első malom, 1633-ban az alsóruzbachi és a felkai (Szepes) papírmalom. 1636-ban Gyulafehérvárott (Alsó fehér), 1637-ben Enyeden (Alsó Fehér) és Lamkeréken (Szász Sebes), 1640-ben pedig a Kassa (Abauj) melletti Csermely völgyben alapítanak újabb malmokat. 1644- ben már üzemelt a besztercei (Beszterce), a felsőruzbachi (Szepes), a kisszebeni (Sáros) papírmalom. 1651 előtt alapították a zborói (Sáros), 1656-ban pedig a két znióváraljai (Turóc) papírmalmot. 1660-ban már üzemben volt a görgényszentimrei (Torda) malom. 1663-ban létesítették a tiszolcit (Gömör), 1675-ben pedig Iglón (Szepes) és Pilán (Pozsony) épült papírmalom. 1683-ban működött a munkácsi (Bereg) műhely. 1686-ban Dobsinán (Gömör), 1692-ben pedig Poprádon (Szepes) létesült újabb papírmalom. 1696-ban már működött a felsőszalóki (Szepes), 1697-ben pedig a podolinci (Szepes) és az eperjesi (Sáros). E században alapították — sajnos, mégnem tudjuk pontosan mikor— a bártfai (Sáros) két papírmalmot, a borostyánkőit (Pozsony), a cseszteit (Pozsony), a murányit (Gömör) és a stompfait (Pozsony). E században tehát összesen 31 üzemben indult meg a papírkészítés.

A 16. században alapított 5 malom közül 1 elpusztult, 2 valószínűleg befejezte működését — tehát 3 megszűnt —, 1 tovább termelt a 17. században, 1 pedig még a 19. század második felében is. A 17. században meginduló 31 malom közül tudomásunk szerint 6 csak a 17. században működött, 5 a 18. században is, 1 a 19. század elején és 14 pedig a 19. század második felében is, közülük 5 papírgyár lett.

A 17. században tehát összesen 33 papírmalom működött, többségük északon, néhány Erdélyben, így az utóbbi szükségletének zömét máshonnan fedezték, de csak szűkösen és költségesen.

Erre gondolt Tótfalusi Kis Miklós, amikor 1684. augusztus 15-i, Amszterdamban kelt levelében a következőket írta:

75