Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)

II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840

a szélességgel párhuzamos, 217 db (10/10 mm), 0,5 mm átmérőjű 0,5 mm-ként [az ívnél a hosszúsággal párhuzamos és 305 db], A vízjel — huzalátmérő 1 mm — jobbról 82, balról (ívszél) 97, fentről 110, lentről 97 mm-re van. [Az ívnél a vízjel a bal konc közepén volt. — A szita

az ívszélektől jobbról 299, balról 97, fentről 150, lentről 150 mm-re lehetett]. A vízjel (ld. 25. á.) tárgya Brassó város címere: koronás tölgyfagyökér, Honteris használta nyomdászjelvénynek.

Harmadik papírmalmunk alapítása is nyomdához kapcsolódik. A rendkívül nyugtalan szellemű, egyik legkiválóbb 16. századi prózaírónk, Heltai Gáspár alapította Erdély szívében, Kolozsvárt, ahol 1550-től kezdve nyomdája volt.119 Az alapítás időpontjáról írott emlékünk sajnos nem maradt fent, csak papírjának vízjeléből állapíthatjuk meg, hogy 1563-ban kezdhette meg termelését, ugyanis 1564 áprilisában már János Zsigmond erdélyi fejedelem kancelláriája és a debreceni nyomda is használja papírját. Az első papírok vízjelének (1. 7. á.) Heltai egyik nyomdászjelvényét alkalmazta: címerpajzsban hullámos halmon álló, leveles fára tekeredő kígyó, szájában koponya — a tudás fája —, a fa tövében is egy koponya, balról és jobbról Heltai monogramjának egy-egy betűje — G H.

Szeben városa büszkélkedhetik azzal, hogy a következő papírmalom tulajdonosa volt, bár ha alapítási szándékát tekintjük, akkor a harmadik helyen állhatna, ugyanis már 1555-ben kísérleteztek egy Jörg nevű papírkészítővel, akinek a városi tanács 150 forintot előlegezett is, de nem tudta létrehozni a malmot. A fej7. A kolozsvári papírmalom vízjele- 1564. Eredeti nagyság.

6. A brassói papírmalom 1548. évi papírjának rostfényképe.

72