Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
normát, intézkedik a műhelyen belüli nézeteltérésekről, a büntetésekről, előírja a műhelyszokások betartását.40 1552-ből ismerjük a regensburgi városi tanács rendelkezését, amely a technológiai eljárásról és a legények helyzetéről, fizetéséről intézkedik.41 1572-ben a Freiburg i. Br. tanácsa jó papír készítését írja elő, és azok árát megszabja.42 Első hazai adatunk papírkereskedelmi, s 1542-ből való. A Posel-féle pozsonyi harmincadnapló szerint 1 rizsma papírért 5 dénár vámot fizettek.43 1633-ból a kolozsvári harmincadhivatal számadását ismerjük, mely szerint ez évben 1 bál (10 rizsma) papír után 1 Ft 40 den. harmincadot fizettek.44 1656-ban III. Ferdinánd a gráci papírmalom részére kiadott rendelete általános papírkészítői szokásokat foglal össze, főleg személyi vonatkozásban, intézkedik az inas helyzetéről, és a műhelyen belül némi bíráskodást engedélyez.45 Ugyancsak 1656-ból ismerjük általános vámrendeletét. A papírra vonatkozó rész bálánként vagy rizsmánként, papírfajtánként változva,6 dénártól 1 Ft 50 dénárig terjedő vámot ír elő.46 1675-ben I. Lipót a hadikiadások fedezésére, mintegy papíradóként, Alsó- és Felső-Ausztriában felemeli a vámot, még ez évben —- két rendelkezéssel — Magyarországra is kiterjeszti azt, és 1678-ban ismét megerősíti rendeletét. A vám 4 papírfajtát megkülönböztetve 30 krajcártól 6 forintig terjedt.47 A rendeletet 1693-ban a Szudeta-vidéken is érvényesítették.48 Hasonló indokból adhatta ki 1686-ban a pecsételt hivatali papír alkalmazására vonatkozó rendeletét, iratfajtánként 3, 15, 60 krajcár pecsétértéket állapítva meg.49 1697-ben a Szepes megyei podolinci papírkészítőnek Lipót az említett gráci 1656-os rendeletet adja ki.50 Nyilván egyforma volt a műhelyszokás. 1714-ben nyomtatták ki Szebenben az erdélyi vámrendeletet, amelynek egyik érdekessége, hogy árulistája kétnyelvű: magyar és német. Szinte szótárszerű, így a korabeli szakkifejezések biztos azonosításához kitűnő segítséget ad. Ráadásul a kezelője annak idején csaknem az egész füzetbe, az áruk vámtétele mellé tintával beírta a vámértéket is. A papírra vonatkozó rész 8 fajtát különböztet meg, hatnál rizsmánként 4—12 dénárral, kettőnél konconként 1—2 dénárral vámol.51 Az 1726-ban kiadott fogyasztási rendeletet 1728-ban hazánkban is bevezetik. Az árulistában a rongykivitel van adóztatva, bécsi mázsánként (56 kg) 3 forinttal,52 ami érthető, hiszen ekkor már kevés rongy volt. Ugyanez évben a cseh kancelláriának az 1725-ben kiadott kézműves rendeletét megküldik a helytartótanácsnak hozzászólásra, aki válaszában felterjeszti a hazánkban működő kézművesek jegyzékét, van köztük papírkészítő is.53Valószínű,hogy az 1731-ben kiadott általános kézművesrendelet előkészítő munkája volt ez. Ez utóbbi a kézműves szokásokat nyirbálja meg, főleg a legények helyzetét, munkáját szabályozza54 — érvé-57
