Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
nyesül az iparpártolás —, a papírkészítőket csupán a helytelenségek felsorolásánál említi; a rongygyűjtést akarja elősegíteni, és a simítás helyett a sulykolást alkalmaztatni.55 Érdemben csak 20 év múlva foglalkoztak a papírkészítéssel. A kereskedelmi tanács intézkedésére, alapos előkészítő munkával felmérték a helyzetet, és az ennek megfelelően kialakult álláspontot — az iparpolitikának megfelelően — utasításokkal, rendeletekkel kívánták megvalósítani. A cél nyilvánvaló, a rendelet bevezetője meg is mondja; hogy a birodalmi, főleg az osztrák papírkészítés fejlesztése, ne szoruljanak rá a költséges külföldi behozatalra.56 Az elmaradottság okát az elavult és egyenlőtlen papírkészítési technológiában látták — helyesen —, amely a külföldi eredményeket nem alkalmazza. Hogy ezt megszüntessék, 1754. július 6-án Mária Terézia kiadta a papírkészítő technológiai-rendeletet, amely a helytelen és helyes eljárás ismertetésével az utóbbi alkalmazását és a hollandi bevezetését tanácsolja.57 A további vizsgálódás megmutatta, hogy nemcsak a technológia, hanem a papírkészítő személye, képzettsége, szervezete és sokféle szokása is befolyásolja a termelést. 1756. május 5-én az uralkodó kiadta a papírkészítő személyi rendeletét, amelyik a helytelen műhelyszokásokat, büntetés terhe mellett megtiltja, s a papírkészítőket részben céhes, részben állami szervezetbe kívánja tömöríteni.58 Mindkét rendeletet eleinte csak Alsó- és Felső-Ausztriában vezették be. Hazánkat, akaratán kívül, a lékai papírkészítő mester, Schoberwalter János György kapcsolta be az ügybe. Felső-Ausztriában dolgozó testvérétől értesült a rendelkezésekről, 1756. augusztus 28-i levelében érdeklődik felőle, és ezzel megindította a folyamatot.59 Az érdeklődésből hivatalos ügy lett, és az uralkodó ez év november 18-án megparancsolta a helytartótanácsnak, hogy a másolatban csatolt — 1754-es és 1756-os — rendeletekre kérje ki és terjessze fel a magyar papírkészítők véleményét.60 A véleménybeszerzés a megyék útj án meg is történt, de az eredmény csak az lett, hogy papírkészítőink megismerték az osztrák, illetve a külföldi technológiát, az udvarnak műhelyszokásokat szabályozó törekvését, hozzászólásaikból pedig mi ismerhettük meg a hazai gyakorlatot,61 és így a későbbiekben ismertetendők fontos forrása lett. A rendeletet nem vezették be nálunk. 1759. március 3-án az uralkodó rendeletet adott ki a papírkészítő legények bizonyságlevelének bevezetéséről, amely a személyi rendeletet egészíti ki, és a munkábaállást kívánta szabályozni.62 Nincs tudomásunk arról, hogy hazánkba bevezették volna. Ugyanez mondható az Alsó-Ausztria számára kiadott 1760. április 12-i rendeletről, amely a papírkészítő 58
