Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)

III. Papirkészítésünk átalakulása papirgyártássá. 1840-1900

III. PAPÍRKÉSZÍTÉSÜNK ÁTALAKULÁSA PAPÍRGYÁRTÁSSÁ 1840—1900 Az átalakulás időszakát az említett kettősség, a papírkészítés és a papírgyártás együttélése figyelembevételével kell vizsgálnunk. Meg kell osztani figyelmünket, de a dolog természetéből következőleg a papír­­készítés megszüntetését nagyobb érdeklődéssel kell figyelnünk, mint a papírgyártás kialakulását. Pontosabban fogalmazva: a papírgyártás kialakulását csak olyan mértékben kutathatjuk, amilyen mértékben a papírkészítés megszűnése és maga az átalakulás indokolja. A gyáripar szempontjából nem törekedhetünk teljességre. Ezt kívánja célkitűzésünk. A könyv témája a papírkészítés és nem a papírgyártás története. A mondottakból az következik, hogy most az előző fejezettől némileg eltérő módszerrel, és kevésbé részletesen vizsgálhatjuk meg a problémá­kat. Négy, az előző fejezetben is vizsgált alfejezetre tagolva mutatjuk be az átalakulást. A körülmények, vagyis a befolyásoló, alakító tényezők után a papíripari átalakulást ismertetjük, majd foglalkozunk a készáruval — a papírral — és végül annak felhasználásával. A papíripar átalakulása, mint műszaktörténeti jelenség, önmagában is jelentős. A kézművesipar gyáriparrá való átalakulásának tipikus pél­dája. E szempontból tehát ez a fejezet nemcsak egy hazai iparágnak történeti szakaszát ismerteti, hanem a magyar ipar történetéhez is ada­lékkal szolgálhat. De jelentős ez az átalakulás kultúrtörténeti szempontból is. Ez tette lehetővé a társadalom kulturális fejlődésének ütemgyorsulását azzal, hogy az általánosan értelmezett írásbeliség számára a szükséges anyagot kellő mennyiségben és minőségben megadta. De elősegítette a technika és civilizáció fejlődését is, részint a műszaki papírok, részint pedig a különleges papírok gyártásával, illetve azzal, hogy a papírfeldolgozó ipart fejlesztette tovább. — Mindkét jelentősége a hazai fejlődésben is fontos szerephez jut. E fejezet évköre 60 esztendő, de minden vonatkozásában mozgal­masabb, mint az előző három évszázad. A régi és az új váltójában az 20* 307

Next

/
Thumbnails
Contents