Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
A 19. század elejére tehát a malombér 1%-ot emelkedett, az anyagár 11%-ot, az adó összesen 0,6%-ot, az illeték 1%-ot, viszont a munkabér csökkent 5%-ot, a karbantartás stb. 6,6%-ot, következőleg a rezsi 2%-kal növekedett, így a tiszta haszon ennyivel csökkent. A változás részleteiben jelentős. Az anyagár drágulásáról és a munkabér csökkenéséről már volt szó. Az előbbi az ipar fejlődésével és a rongykivitellel függ össze, az utóbbiról még beszélünk. A karbantartási összeg csökkenése azt jelenti, hogy a papírkészítő részben itt hozta be — más részben a munkabérnél — az anyagár és az infláció okozta egyéb emelkedések egy részét. Ennek technikai vonatkozásban komoly következménye volt. Nyilvánvaló, részletezni felesleges. Nézzük meg számszerűleg is a hasznot.687 A 18. században az évi átlagos malmonkénti termelési érték 2336 Ft volt, tehát a rezsi — 88% —2056 Ft, a papírkészítő (bérlő) tiszta haszna — 12% — 280 Ft. A 19. század elején az évi átlagos malmonkénti termelési érték 23 225 Ft, ebből a rezsi — 90% — 20 903 Ft, a tiszta haszon — 10% — 2322 Ft. — A nagyságrendi különbség ne tévesszen meg minket, infláció volt. A százalékszám mutatja a valódi változást. Most vessük össze a papírkészítő (bérlő) átlagos tiszta hasznát a tulajdonos malombérből származó átlagos tiszta hasznával. Ez a 18. században 147 Ft, tehát a papírkészítői haszon 53%-a, a 19. század elején 531 Ft volt, a papírkészítői haszon 22%-a. Még egy összevetés: a papírkészítő legény átlagos évi teljes keresetével, de vegyük figyelembe, hogy lakást és ellátást ingyen kapott. Évi átlagos keresete a 18. században 128 Ft volt — a papírkészítői (bérlő) haszon 45%-a —, a 19. század elején 86 Ft — a papírkészítői haszon 4%-a. A tulajdonos bérleti tiszta haszna tehát a 19. század elején jelentősen csökkent, az az 1%-os malombér emelés nem volt jelentős. A bérlettel a 19. század elején csak a bérlő járt jól. És ez időben már többször előfordul, hogy a bérlő nem papírkészítő. A kereskedelmi tőke hatol be, és alakul át ipari tőkévé. Következőleg a jelzett tiszta haszon csak akkor 78. A papírkészítő évi átlag bevételének százalékos megoszlása. 18—19. sz. 20 Pap'rgyártáe 305
