Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900 - A magyar könyv (Budapest, 1963)
II. A magyarországi papírkészítés. 1530-1840
számát és az egyes századoknak az előbbiekben megállapított malmonkénti átlag termelését vesszük alapul. Az előbbinél a század összes malmaival kell számolnunk, mert a malmonkénti termelési átlag kiegészíti az esetleges később indulások, malomállások, megszűnések hiányait. És ne felejtsük el: átlagot számolunk. A 16. század második felében 5 malmunk működött, a malmonkénti átlagos évi termelés 400 rizsma volt, így ez időszak átlagos évi termelése 2000 rizsma, vagyis 12 000 kg papír lehetett. A 17. század 33 papírmalma a malmonkénti 450 rizsmás évi átlaggal 14 850 rizsma, vagyis 89 100 kg átlagos évi mennyiséget termelt, az előző időszak átlagának 743%-át. A 18. században 108 malom működött, a malmonkénti átlag 701 rizsma volt, a hazai évi átlagos összetermelés tehát 75 710 rizsma, vagyis 454 260 kg papír volt, az előző század átlagának 510%-a. — Közbevetőleg — mert a többi századra nincs — itt egy összehasonlítási adattal rendelkezünk, de figyelembe kell vennünk, hogy nem a század átlaga ez. Annak végén egy év adata, mikor is nálunk is nagyobb volt az átlagos mennyiség. 1798-ban az osztrák tartományok papírmalmainak össztermelése 420 000 rizsma volt,636 majd hatszor annyi, mint a századátlagunk. Ebből Morvaországban és az osztrák Sziléziában — ahol 39 papírmalom működött -— 50 810 rizsma készült,637 vagyis a papírmalmok évi átlag termelése 1303 rizsma volt. Csehországban pedig — ahol az osztrák tartományok közül a legfejlettebb volt a papírkészítés, és ahol ez időben 88 papírmalom üzemelt — 126 200 rizsma,638 így e malmok évi termelési átlaga 1434 rizsma, az alsó határ 300, a felső határ 7000 rizsma volt. Ez időből a hazai malmonkénti és össztermelési évi átlagot nem tudjuk megállapítani, csak az 1781—1800 közöttit ismerjük. E 20 év malmonkénti átlaga 1000 rizsma volt, a legtermelékenyebb malmunk azonban elérte az évi 4000 rizsmát. Az összehasonlításból csak annyit állapíthatunk meg, hogy a hazai átlagos mennyiségi termelés ez időben nem sokkal maradt már el az osztrák tartományok átlag termelésétől. A 19. század első felében a malmonkénti évi átlag 3264 rizsma volt, az üzemelő 125 malom évi átlagos össztermelése 408 000 rizsma, vagyis 2 448 000 kg papír. Ehhez azonban a fiumei gyár átlagos évi termelését (80 000 rizsma) is hozzá kellene számolnunk. Mivel azonban e 40 évből csak 13 éven át termelt (1828-tól), és mivel termékeiből Ausztria is fogyasztott, sőt külföldre is szállított, bár e szállítások pontos mennyiségét nem ismerjük, és malmaink elenyésző mennyiségű külföldi szállításait amúgy sem vettük figyelembe, a mennyiségnek csak kb. 32%-át, (a hazai felhasználás becsült mennyiségét) tehát 26 000 rizsmát adhatunk 290
